Már a demokraták is elismerik, káoszba fulladt az afganisztáni kivonulás

A külügyminiszter továbbra is védi Joe Bident, noha az elnök a hazugságra is rávette a volt afgán államfőt.

2021. 09. 14. 17:31
BLINKEN, Antony
Washington, 2021. szeptember 14. Antony Blinken amerikai külügyminiszter az amerikai hadsereg afganisztáni kivonulásáról beszél a képviselőház külügyi bizottsága előtti, videokonferencia keretében tartott meghallgatásán a washingtoni Rayburn irodaépületben 2021. szeptember 13-án. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo Fotó: Jim Lo Scalzo Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az afganisztáni kivonulás végrehajtása miatt egyre több kritika éri Joe Bident, azonban az amerikai elnök intézkedéseivel már nemcsak a republikánus pártiak, hanem a demokrata politikusok sem elégedettek. A republikánusok katasztrófának tartják a kivonulást, szerintük az Egyesült Államok megadta magát a táliboknak, az egykor amerikaiaknak dolgozó afgánok hátrahagyását árulásnak nevezik. A demokrata politikusok egy része pedig már elismeri, az afganisztáni kaotikus helyzet négy adminisztráció kollektív kudarca, és a kivonulást máshogy is végre lehetett volna hajtani.

– Soha nem gondoltam volna életem során, hogy tanúja leszek, ahogy megadjuk magunkat a táliboknak

– jelentette ki Michael McCaul, a külügyi bizottság republikánus tagja.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azonban továbbra is hevesen védelmezi Biden Afganisztán-politikáját, álláspontjának hétfőn adott hangot a képviselőház külügyi bizottsága előtt, amelynek tagjai a két évtizedig húzódó háború lezárása óta először hallgatták meg a minisztert. „Nincs bizonyíték arra, hogy a hosszabb afganisztáni tartózkodás ellenállóbbá tette volna az afgán biztonsági erőket, vagy függetlenebbé vált volna az afgán kormány” – közölte Blinken, megvédve az augusztus 31-ei kivonulás határidejét. Majd feltette a kérdést: „Ha húsz év és több száz milliárd dollárnyi támogatás, felszerelés és képzés nem lenne elég, miért lenne elég egy, öt vagy tíz újabb év?” Blinken nyilatkozataiban továbbá azt is kiemelte, a Donald Trump előző amerikai elnök vezette kormányzat nem hagyott hátra terveket a kivonulás végrehajtásához, így gyakorlatilag ennek megtervezése a Biden-adminisztrációra maradt.

Blinken az ellenséges területen rekedt mintegy száz amerikairól elmondta, Washington elkötelezett a kimenekítésük mellett, arról azonban már nem beszélt, hogy az amerikai kontingenssel korábban együttműködő afgánokat képesek lesznek-e evakuálni. A külügyminisztérium korábbi közleménye szerint augusztus végéig több ezer afgán nyújtotta be vízumkérelmét az Egyesült Államoknak. Ugyanakkor Blinken elismerte, Afganisztánban több járat is van, amelyek csupán arra várnak, hogy a tálibok lehetővé tegyék a felszállást.

– Ennek a háborúnak tizenkilenc évvel ezelőtt véget kellett volna érnie

– szögezte le Gregory Meeks New York-i demokrata képviselő, aki szerint már akkor fel kellett volna hagyni az afganisztáni misszióval, miután a tálib hatalmat megdöntötték. „Lehetett volna másképp csinálni a dolgokat? Abszolút!” – vélekedett Meeks.

Tálib zászlókat nyomnak egy kabuli műhelyben 2021. szeptember 12-én. Fotó: Bernat Armangue / MTI/AP

A külügyi bizottság meghallgatása közepette Blinkent három republikánus politikus lemondásra szólította fel. Szóba került továbbá a Reuters hírügynökség egy korábbi jelentése is, miszerint Biden arra kérte Asraf Gánit, a tálibok hatalomátvétele előtt regnáló afgán elnököt, hogy a tálibok elleni harcot ne egy veszteséges, kudarcba fulladt háborúként mutassa be. Blinken erre azonban csupán úgy reagált, „nem kommentál semmilyen, állítólagosan kiszivárgott dokumentumot”. A külügyminiszter továbbá hozzátette: szerinte Trump a felelős az afganisztáni káoszért, mondván az ő tárgyalásai alapozták meg a kivonulást.

Augusztus eleje óta, az eseményekkel párhuzamosan Biden népszerűsége is csökkent az amerikaiak körében. A Reuters és az Ipsos felmérései azt mutatják, hogy az elnököt a lakosság kevesebb, mint fele, csupán 47 százaléka tartaná az elnöki székben, 46 százalékuk lemondatná. Mindehhez az afganisztáni kivonulás kudarca mellett az olyan szigorú járványügyi intézkedések is hozzájárultak, mint hogy akár háromezer dollárral is büntethetik azokat, akik nem viselnek maszkot, vagy az, hogy az egészségügyi intézmények zömében kötelezővé tették az oltás felvételét a munkavállalók számára.

Borítókép: Antony Blinken amerikai külügyminiszter az amerikai hadsereg afganisztáni kivonulásáról beszél a képviselőház külügyi bizottsága előtt. Fotó: Jim Lo Scalzo/MTI/EPA

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.