„Merkel nélkül a jobboldalon nincs merkelizmus”

– A CDU–CSU pártszövetség kiemelten fontos partnere a magyar kormánypártoknak. Ez a jövőben is így lesz, akár rendelkeznek kormányzati felhatalmazással, akár nem. Meggyőződésem, hogy a magyar gazdaságpolitika továbbra is a németekkel való kedvező együttműködésre fog épülni – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Schaller-Baross Ernő. A Fidesz európai parlamenti képviselője az előzetes német választási eredményeket értékelve elmondta: jelenleg egy Olaf Scholz vezette jelzőlámpa elnevezésű koalíció, a szociáldemokraták, az FDP és a Zöldek együttműködése tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. – Az EPP-nek Ausztriától nyugatra mostanra erős bástyája sem maradt, nemhogy kormányzati megbízatása. Látható, hogy az értéksemlegesség, a keresztény és konzervatív értékek háttérbe szorítása nem egy járható út, hanem egy megoldandó probléma mind az uniópártokban, mind pedig az Európai Néppártban – foglalta össze a választások európai szintű tanulságát.

Schaller-Baross Ernő Forrás: Fidesz EU

– Fontos kiemelni, hogy a választásokon a német polgárok akaratnyilvánítása történt, és ezt minden értékelésnél tiszteletben kell tartani. A CDU/CSU választási vereségéhez nagyban hozzájárult, hogy későn rendezték a pártelnöki kérdést, valamint a kancellárjelölt állítását is gyakorlatilag az utolsó pillanatig viták övezték a pártszövetségen belül. A merkelizmus sajátos öröksége, hogy a mostani választásokon lényegében két balközép párt versengett egymással. Fontos hangsúlyozni, hogy Olaf Scholz kevésbé radikális, mint a szociáldemokraták elnöksége. Lényegében a SPD kancellárjelöltje követte a merkelizmust a kampányban, így lehetett végül ő a szimpatikusabb a választóknak – összegezte lapunknak Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője a németországi szövetségi választások tanulságait. Az előzetes eredmények ismeretében a politikus felhívta a figyelmet az árulkodó adatokra, miszerint a keresztény uniópártok 1,3 millió szavazót engedtek át a szociáldemokratáknak. Több mint kilencszázezer CDU-támogató a Zöldekhez szavazott át, háromszáznegyvenezren pedig a Szabaddemokrata Párthoz (FDP). „A polgári középnek mondott szavazóbázishoz megközelítőleg tizenöt százalékot tett hozzá Angela Merkel személye. 

Az egyik fő tanulság tehát, hogy Merkel nélkül a jobboldalon nincs merkelizmus

 – húzta alá Schaller-Baross Ernő.

Néppártok utáni éra?

Arra a felvetésünkre, hogy milyen hosszú kormányalakítási tárgyalásokra számít, elmondta: a német gazdaság elemi érdeke a mielőbbi megállapodás, a kontinens-szerte ismert német pragmatizmus is erre ösztönzi a feleket. A képet viszont összetetté teszi, hogy kérdéses, milyen színezetű kormány jön létre Berlinben. – Én magam az Olaf Scholz vezette jelzőlámpa-koalíciót, a szociáldemokraták, az FDP és a Zöldek együttműködését tartom a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A junior pártok munkaprogramjainak összeegyeztetése önmagában kihívást jelent, hiszen az FDP az erős német középvállalkozások pártja. Az ipar érdekei márpedig ütköznek a Zöldek elképzeléseivel. Kulcsfontosságú lesz tehát, hogy melyik nagy párt tud kiegyezni a királycsináló pártokkal, s azoknak milyen követeléseik lesznek. Sosem zárhatjuk ki a meglepetéseket – hangsúlyozta az EP-képviselő. Szerinte érdekes, hogy immár az FDP és a Zöldek berkeiből is úgy nyilatkoznak: a néppártok ideje lejárt Németországban, a társadalom meghatározó, mintegy 75 százaléka a választásokon egyikükkel szemben foglalt állást. – Még mindig látok 3-4 százalékos esélyt a nagykoalícióra, amennyiben a kis pártok túlzó követelésekkel állnak elő. Armin Laschet, az uniópártok jelöltje kis eséllyel kaphat csak kancellári megbízást. Noha a német elnök pozíciója inkább szimbolikus, valószínűleg Frank-Walter Steinmeier is szívesen látna a saját pártjából való szövetségi kancellárt – vélekedett Schaller-Baross Ernő, arra is emlékeztetve: nem mellékes szempont az sem, hogy

 a baloldal által dominált német és a nemzetközi sajtótermékek is hosszú ideje keresték a módját a CDU/CSU hatalomból való eltávolításának.

Kulcspartnerek az uniópártok

Magától adódik a kérdés, hogy a magyar kormány miképp viszonyulhat egy immár baloldali vezetésű Németországhoz.

 A CDU–CSU pártszövetség kiemelten fontos partnere a magyar kormánypártoknak. Ez a jövőben is így lesz, akár rendelkeznek kormányzati felhatalmazással, akár nem 

– szögezte le kérdésünkre a fideszes képviselő. Hozzátette: 

– A Fidesz-kormánynak van már tapasztalata baloldali berlini vezetéssel, hiszen az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között volt ilyenre példa. Akkor a gazdasági kapcsolat kitűnő volt az országok között, Közép-Európa gazdaságai akkoriban kezdtek integrálódni az uniós piachoz. Azt gondolom tehát, hogy gazdasági szempontból eddig pozitív tapasztalataink vannak. Árulkodó egyébként, hogy később épp a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali kormányok voltak azok, amelyek teljesen inkompetens gazdaságpolitikát folytattak, s lerombolták a kiváló gazdasági együttműködést. 

– Meggyőződésem, hogy a magyar gazdaságpolitika továbbra is a németekkel való kedvező együttműködésre fog épülni. A politikai kapcsolatok alakulását pedig a későbbiekben látjuk majd – tette hozzá a fideszes képviselő.

Schaller-Baross Ernő szerint további mérlegelendő szempont, hogy a Fidesz épp az értékek hiánya miatt lépett ki a német dominanciájú Európai Néppártból (EPP). 

 Az EPP-nek Ausztriától nyugatra mostanra erős bástyája sem maradt, nemhogy kormányzati megbízatása. Látható, hogy az értéksemlegesség, a keresztény és konzervatív értékek háttérbe szorítása nem egy járható út, hanem egy megoldandó probléma mind a CDU-ban, mind pedig a néppártban

– Utóbbi végtelenül meggyengült Donald Tusk és Manfred Weber vezetése alatt. Kérdés, hogy a német kormány ereje nélkül a CDU/CSU mennyire tud majd az Európai Néppártra hagyatkozni Brüsszelben. Az érem másik oldala, hogy egy kormányzati pozíció nélküli CDU-ra miképp reagálnak a néppárti partnerek – mutatott rá a képviselő, aki szerint az európai politikában jelenleg sok kérdőjelet látunk. 

Magyar–német kormányzati egyeztetés 2019 nyarán Fotó: MTI

Macron átmenetileg Európa élén

Ebben a mozgásban lehet kiemelkedő jelentősége annak, hogy ki tölti be a Merkel miatti űrt az európai politikában. 

– Valóban kérdés, hogy ki veszi át az EU tényleges vezetését. Az Emmanuel Macron vezette Franciaország már régóta készül a szerepre, s betöltené a németek miatti hatalmi vákuumot. Nem mellékes, hogy jövő tavasszal Franciaországban is választások jönnek. A francia elnöknek pedig időközben Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság német elnökével is ki kell egyeznie, a kettejük közötti alkupozíció rövid távon nagyon fontos lesz. Mindenesetre meggyőződésem, hogy hosszú távon az erőegyensúly visszaáll majd az unióban, Németország nélkül nincs európai integráció és európai gazdaság. Mindeközben a kialakult egyensúlyhiány kifejezetten kedvez egy közép-európai erőtér létrejöttének, amely Európa gazdasági motorjává válhat – vélekedik a politikus, akit a CDU-hoz köthető Ursula von der Leyen lehetséges gyengüléséről is kérdeztünk. 

– Ursula von der Leyen mögött Angela Merkel személyében egy erős német kancellár állt, s ez a tény magától értetődően a bizottsági elnöknek is erőt adott. Von der Leyen egyébként már a 2024-es újraválasztásában gondolkozik. Kérdés, hogy ebben mit jelent az erős néppárti és CDU-s támasz hiánya – mondta Schaller-Baross Ernő, aki szerint 

az Európai Bizottság adminisztrációjának mindenesetre hagyományosan jó kapcsolatai vannak a német szociáldemokratákkal.

(Borítókép: Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője Forrás: Fidesz EU)