Svédországban a munkanélküliség a koronavírus-járvány alatt több évtizede nem látott magasságba, 9,2 százalékra növekedett, és azóta ugyan 7,9 százalékra csökkent, de meglehetősen nyugtalanító, hogy közben a tartósan, vagyis több mint egy éve munkanélküliek aránya folyamatosan növekszik, elsősorban a migráció következtében.
Jelenleg 700 ezer olyan munkaképes korú bevándorló él a tízmilliós országban, aki önerőből nem tudja ellátni önmagát és a családját, ezért elsősorban segélyekből és járadékokból él.
Nemrégiben az is kiderült, hogy 2010 és 2020 között több mint duplájával, 120 százalékkal emelkedett az öregségi támogatás jogcímen kifizetett, nyugdíjszerű járadék összege. Ez egy olyan szociális támogatás, ami olyan 65 év feletti lakosoknak ítélhető meg, akik egyébként nem lennének jogosultak öregségi nyugdíjra, és svédországi lakcímmel rendelkeznek. A magánszemély által kikért kimutatásból az is kiderül, hogy a felvett pénz több mint a fele
- szíriai (22 százalék),
- iraki (21 százalék)
- és szomáliai (9 százalék)
migránsokhoz köthető. Az ellátás összege elérheti a 11 343 svéd koronát (400 ezer forintot), ami adómentes, ellentétben az öregségi nyugdíjjal, ami után adót kell fizetniük a svéd nyugellátottaknak.
A garantált minimálnyugdíj, ami a nyugdíjrendszerbe évtizedeken keresztül befizetőknek jár, mindössze 1600 koronával haladja meg a nyugdíjtámogatás összegét.
A családegyesítések, az újabb migrációs hullámok, valamint a már az országban lévő, nyugdíjkorhatárt elérő, eddig nem dolgozó bevándorlók a közeljövőben további hatalmas összegeket fognak kiszívni a központi költségvetésből, ahogy a többi járadék esetében is megfigyelhető. Kérdés, meddig fogja ezt elbírni a svéd gazdaság, és a terhet meddig tudják elviselni a választópolgárok, akik már így is rendkívül magas adókkal támogatják a baloldali kormány nagyvonalú bevándorláspolitikáját és a lakosság nagyarányú cseréjét.
Borítókép: Svédországba tartó migránsok. Forrás: MTI/EPA/Claus Fisker
