Hozzátette azt is, hogy vissza kellene állítani a kettős képviselet lehetőségét, valamint érdemes lenne, ha a nemzetállami parlamentek érdemben beleszóljanak az Európai Parlament jogszabályalkotásaiba.
Surján László, az Európai Parlament korábbi alelnöke a konferencián hangsúlyozta, hogy Magyarországnak is az az érdeke, hogy alapvető reformokat hozzanak meg az Európai Parlament működésével kapcsolatban. Szerinte az egyik probléma, hogy egyes pártok,
többek között a Zöldek vagy a liberálisok túlreprezentáltak az EP-ben ahhoz képest, ahányan a különböző nemzetállamokban rájuk szavaznak.
Kiemelte, hogy hiába van az Európai Néppártnak a legnagyobb frakciója, a többiek összeállva minden ideológiai kérdésben le tudják őket szavazni, és e mögött nem áll közvetlenül választói akarat. A korábbi alelnök hozzátette: jó lenne egy olyan rendszer, ahol az EP tagjait nem ötévente választanák, hanem akkor alakulna újjá, amikor nemzetállami választás van. Surján László hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Parlamentben még mindig érzékelhető a német–francia tengely dominanciája.
A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy a tagállamok súlyának növelése demokratikusabbá tenné az egész európai működést. Hozzátették, hogy Európa jövőjének záloga a szoros együttműködésben rejlik, az országok közötti bizalomban és abban, hogy egymás gondolatait értéknek tekintik, mivel így lehetne az európai parlamentarizmust erősíteni.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszél az Európai Parlament plenáris ülésének első napján, 2021. április 26-án
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!