Szükség van-e az Európai Parlament reformjára?
Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Nézőpont Intézet tegnapi, a Future of Europe eseménysorozaton belül tartott online konferenciája. Az eseményen felszólalt Mráz Ágoston Sámuel igazgató és Surján László, az Európai Parlament korábbi alelnöke is.
A Nézőpont Intézet szerint az Európai Parlament ma már nem az Európai Unió demokratikus működését, hanem saját, intézményes önérdekeit képviseli. Elemzésük szerint az európai parlamenti választások másod-, de inkább harmadrendű választások maradtak az országos és helyi választások mögött. Közben a közvetlen választások hatására új brüsszeli elit jött létre, amely nem a nemzetállamoknak, hanem a brüsszeli nyilvánosságnak akar megfelelni, ami azt eredményezte, hogy eltávolodott egymástól az európai politikus és az európai polgár.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a Tévúton járó Európai Parlament című előadásában úgy fogalmazott: az európai parlamentarizmus hatalmas érték, ennek ellenére feladatától, amely az európai döntéshozatal ellenőrzése lenne, elszakadni látszik. Az igazgató emlékeztetett:
az EP az elmúlt 70 évben bővítette a hatáskörét, növelte a beleszólási jogát, és a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta egyenrangú hatásköre lett az Európai Tanáccsal.
Szerinte az igazi probléma mégis az, hogy ez a hatáskörbővítés együtt járt a nemzetállamok szerepének visszaszorításával. Mráz Ágoston Sámuel úgy látja: az Európai Parlament elszakadt a polgároktól, nincs a nemzetekkel közvetlen kapcsolata. Az igazgató kifejtette azt is, hogy a parlament munkája iránt általános érdektelenség figyelhető meg az európai polgárok részéről, ugyanakkor érzékelhető, hogy a képviselők a nemzetállamokat ellenségnek tekintik, amely miatt az elmúlt időszakban egy bizalmat romboló helyzet alakult ki. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az EP szereptévesztésben van, ugyanis úgy tesz, mintha törvényhozó hatalom lenne, de a valóságban erre nincs jogköre.
Mráz Ágoston Sámuel előadásában megoldási javaslatokra is kitért: hangsúlyozta, hogy vissza kellene adni a nemzetállamoknak azt a jogát, hogy képviselőket delegálhassanak az EP-be (ami 1979-ig így volt, tette hozzá az igazgató). Szerinte a nemzetállami parlamenti összetételt kellene reprezentálnia a választott képviselőknek.
Emellett 705 fős testület létszámcsökkenése is fontos reform lenne, ugyanis Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, hogy nagyon sokat költenek magukra az EP képviselői, ami visszás az európai polgárok szemében.
Hozzátette azt is, hogy vissza kellene állítani a kettős képviselet lehetőségét, valamint érdemes lenne, ha a nemzetállami parlamentek érdemben beleszóljanak az Európai Parlament jogszabályalkotásaiba.
Surján László, az Európai Parlament korábbi alelnöke a konferencián hangsúlyozta, hogy Magyarországnak is az az érdeke, hogy alapvető reformokat hozzanak meg az Európai Parlament működésével kapcsolatban. Szerinte az egyik probléma, hogy egyes pártok,
többek között a Zöldek vagy a liberálisok túlreprezentáltak az EP-ben ahhoz képest, ahányan a különböző nemzetállamokban rájuk szavaznak.
Kiemelte, hogy hiába van az Európai Néppártnak a legnagyobb frakciója, a többiek összeállva minden ideológiai kérdésben le tudják őket szavazni, és e mögött nem áll közvetlenül választói akarat. A korábbi alelnök hozzátette: jó lenne egy olyan rendszer, ahol az EP tagjait nem ötévente választanák, hanem akkor alakulna újjá, amikor nemzetállami választás van. Surján László hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Parlamentben még mindig érzékelhető a német–francia tengely dominanciája.
A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy a tagállamok súlyának növelése demokratikusabbá tenné az egész európai működést. Hozzátették, hogy Európa jövőjének záloga a szoros együttműködésben rejlik, az országok közötti bizalomban és abban, hogy egymás gondolatait értéknek tekintik, mivel így lehetne az európai parlamentarizmust erősíteni.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszél az Európai Parlament plenáris ülésének első napján, 2021. április 26-án
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
