Szükség van-e az Európai Parlament reformjára?
Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Nézőpont Intézet tegnapi, a Future of Europe eseménysorozaton belül tartott online konferenciája. Az eseményen felszólalt Mráz Ágoston Sámuel igazgató és Surján László, az Európai Parlament korábbi alelnöke is.
A Nézőpont Intézet szerint az Európai Parlament ma már nem az Európai Unió demokratikus működését, hanem saját, intézményes önérdekeit képviseli. Elemzésük szerint az európai parlamenti választások másod-, de inkább harmadrendű választások maradtak az országos és helyi választások mögött. Közben a közvetlen választások hatására új brüsszeli elit jött létre, amely nem a nemzetállamoknak, hanem a brüsszeli nyilvánosságnak akar megfelelni, ami azt eredményezte, hogy eltávolodott egymástól az európai politikus és az európai polgár.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a Tévúton járó Európai Parlament című előadásában úgy fogalmazott: az európai parlamentarizmus hatalmas érték, ennek ellenére feladatától, amely az európai döntéshozatal ellenőrzése lenne, elszakadni látszik. Az igazgató emlékeztetett:
az EP az elmúlt 70 évben bővítette a hatáskörét, növelte a beleszólási jogát, és a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta egyenrangú hatásköre lett az Európai Tanáccsal.
Szerinte az igazi probléma mégis az, hogy ez a hatáskörbővítés együtt járt a nemzetállamok szerepének visszaszorításával. Mráz Ágoston Sámuel úgy látja: az Európai Parlament elszakadt a polgároktól, nincs a nemzetekkel közvetlen kapcsolata. Az igazgató kifejtette azt is, hogy a parlament munkája iránt általános érdektelenség figyelhető meg az európai polgárok részéről, ugyanakkor érzékelhető, hogy a képviselők a nemzetállamokat ellenségnek tekintik, amely miatt az elmúlt időszakban egy bizalmat romboló helyzet alakult ki. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az EP szereptévesztésben van, ugyanis úgy tesz, mintha törvényhozó hatalom lenne, de a valóságban erre nincs jogköre.
Mráz Ágoston Sámuel előadásában megoldási javaslatokra is kitért: hangsúlyozta, hogy vissza kellene adni a nemzetállamoknak azt a jogát, hogy képviselőket delegálhassanak az EP-be (ami 1979-ig így volt, tette hozzá az igazgató). Szerinte a nemzetállami parlamenti összetételt kellene reprezentálnia a választott képviselőknek.
Emellett 705 fős testület létszámcsökkenése is fontos reform lenne, ugyanis Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, hogy nagyon sokat költenek magukra az EP képviselői, ami visszás az európai polgárok szemében.
