Dominic Raab brit külügyminiszter után csütörtök este a holland külügyi tárcát vezető Sigrid Kaag is belebukott az afgán válságba. Raabot Boris Johnson miniszterelnök cserélte le egy e heti kormányátalakítás során: a brit közvéleményt megdöbbentette, hogy a tárcavezető Kabul augusztusi elesése után is folytatta görögországi nyaralását, sőt az afgán külügyminiszter telefonhívását sem fogadta. A brit konzervatív politikus mindenesetre nem bukott nagyot, hiszen igazságügyi miniszterként és miniszterelnök-helyettesként folytatja londoni karrierjét.
Sigrid Kaag pedig azután mondott le tegnap, hogy a holland alsóház bizalmi szavazáson kritizálta a kormány afganisztáni evakuálási műveletét. A hollandok körülbelül háromezer embert hoztak ki Kabulból, ám mint az az elmúlt hetekben kiderült,
több tucat kimenekítésre jogosult afgánt az országban hagytak. A Mark Rutte vezette kormány hivatalosan huszonkettő, Afganisztánban rekedt tolmácsért vállalt felelősséget.
A NOS holland közszolgálati csatorna hetekkel ezelőtt azt is megszellőztette, hogy az ország kabuli nagykövetsége hat afgán családot fordított vissza a reptérről – tévesen. Azzal érveltek, hogy a káosz közepette nehezen tudták olvasni és értelmezni a családok – egyébként megfelelő – papírjait.
Akárcsak Dominic Raab, várhatóan a liberális Sigrid Kaag sem marad sokáig távol a hatalomtól. Hollandiának a márciusi választások óta ugyanis még mindig ügyvivő kormánya van, Kaag pedig az ország második legerősebb pártját, a liberális D66-ot vezeti, erről a tisztségéről nem mondott le. A kormányalakítási tárgyalások újabb fordulója a hétvégén lesz.
A holland sajtó a történtekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy Kaagot lényegében politikai szövetségese, Mark Rutte kormányfő kergette bele a lemondásba. Emlékezetes ugyanis, hogy amikor a tavasszal Rutte ellen került sor bizalmi szavazásra Hágában, Kaag végig azzal érvelt, hogy ő maga távozna a miniszterelnök helyében. Nagy különbség a két eset között, hogy Rutte ügyében elbukott a parlamenti bizalmatlansági indítvány.
Lapunk írt róla, hogy az afganisztáni válság hosszú árnyékot vet a Nyugatra és Európára: a héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelőjében arról beszélt, hogy a NATO-partnereknek rendkívül kényes kérdésekre kell választ adniuk. Az elnöknő megerősítette korábbi véleményét is, miszerint az európaiaknak be kell fogadniuk a bajba jutott afgánokat.
Borítókép: Sigrid Kaag megtudja, hogy pártja sikert ért el a márciusi hollandiai választásokon Forrás: Twitter
