„A tálibok kormánya azoknak a nemzetközi jogi normáknak, egyezményeknek és kötelezettségvállalásoknak fog eleget tenni, amelyek nincsenek ellentmondásban az iszlám törvénykezéssel, a saríával” – tudatta közleményében kedden késő este Hibatullah Ahundzada, az Afganisztánban hatalomra került tálib mozgalom legfőbb vezetője. A Reuters által idézett írásos állásfoglalás Ahundzada első megnyilvánulása azóta, hogy a tálibok augusztus közepén bevonultak Kabulba, és Afganisztán törvényes urainak kiáltották ki magukat.
– A jövőben az államigazgatás és az élet minden kérdését Afganisztánban a szent saría törvényeivel összhangban fogják szabályozni
– írta Ahundzada, aki 2016 óta legfőbb vezetőként a legmagasabb politikai, vallási és katonai hatalom gyakorlója a tálibok hierarchiájában. Ahundzada gratulált a radikálisoknak az idegen uralom alóli felszabadulás alkalmából, és fogadkozott, hogy a tálibok újjáépítik a háború sújtotta országot. Közölte, hogy a tálibok átmeneti kormánya mihamarabb munkához lát.
A tálibok kedden jelentették be, hogy megalakult az átmeneti kormány Hasszán Ahund molla vezetésével. A kormányfő első helyettesének tisztségét Abdul Gáni Baradar molla, a tálibok politikai bizottságának vezetője veszi át, míg a második helyettes posztjára Abdul Szalam Hanafi, a mozgalom katari politikai irodájának egyik tagja került. Hírportálokon megjelent információk szerint Hasszán Ahund molla a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapító tagjainak egyike, és úgy tudni, hogy a tálibok néhai társalapítójának, Omár mollának volt az egyik közeli szövetségese. Úgy tartják róla, hogy inkább vallási, mintsem katonai vezető, aki közel áll Ahundzadához. Nandan Unnikrisnan indiai politológus, az újdelhi székhelyű Observer Research Foundation agytröszt tudományos munkatársa úgy véli, az afganisztáni tálibok átmeneti kormányának összetétele Pakisztán befolyását mutatja.
– Elegendő csak egy pillantást vetni az új miniszterek listájára, hogy megértsük, Pakisztánnak nagy befolyása volt erre
– jelentette ki a politológus.
Unnikrisnan példaként a belügyminisztérium élére került Sziradzsuddin Hakkánit hozta fel, aki a szélsőséges Hakkáni-hálózat vezetője és a legkeresettebb terroristák közé tartozik az Egyesült Államokban. Hakkáni Pakisztánhoz közeli személyiségnek számít, az indiai elemző szerint éppen ezért nevezték ki a posztra. Unnikrisnan Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnökről is hasonlóan vélekedik: „nem tartozik a legismertebb tálib vezetők közé, neve azonban szerepel az ENSZ szankciós lajstromán. Ugyanakkor Iszlámábád, úgy tűnik, támogatta őt – magyarázta Unnikrisnan a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva. Az indiai politológus felhívta a figyelmet: meg fogja nehezíteni az új afgán vezetés dolgát az, hogy a kabinet kulcsfontosságú miniszterei, köztük a kormányfő is különböző szankciós lajstromokon szerepel. Ez viszont erősítheti Pakisztán közvetítőként játszott szerepét.
– Nyilvánvaló, hogy átmeneti kormányról van szó, amelynek soraiban harcosok vannak. A békés élethez azonban mások kellenek. Ez a kormányzat azt mutatja, hogy a tálibok kemény kézzel meg akarják szilárdítani hatalmukat
– mondta Unnikrisnan hozzátéve, „ha Kabul új urai jobbá szeretnék tenni az ország sorsát, más tisztségviselőkre lesz szükségük”.
Afganisztán a jelen belpolitikai helyzetben nem várhatott jobb kormányzatot annál, mint amit a tálibok bejelentettek – közölte Habib ur-Rahmán Hekmatjar, Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő fia, aki egyben apja iszlamista pártjának főtitkára is. „Nem várhattunk ennél jobbat. A kormányban vannak üzbégek és tádzsikok is. Persze ők tálibok. Feltehetően ez az ő felfogásuk az inkluzív kormányalakításról” – hangoztatta Hekmatjar szintén a TASZSZ-nak nyilatkozva. Mint mondta, ők javasolták a táliboknak, hogy hozzanak létre egyelőre csak ideiglenes kormányzatot, mivel a tartós kabinet kialakítása hosszabb időt és konzultációkat igényelhet. Az esetleges választásokat firtató kérdésre Hekmatjar azzal felelt, hogy erről egyelőre szó sem lehet. Véleménye szerint erre csak akkor kerülhet sor, ha a tálibok meg tudják tartani hatalmukat, és úgy érzik, a voksolás nem árthat nekik. Ezzel összefüggésben az iráni modellt hozta fel példaként azzal, hogy az iszlám köztársaságban az elnökjelölteket a felső vezetés hagyja jóvá, és az országnak van egy legfőbb vezetője, akié az utolsó szó minden fontosabb kérdésben.
Nadzsibolla al-Kozaj, az afgán békeügyi minisztérium Bámiján tartományi vezetője az új afgán kabinet összetételére reagálva a TASZSZ-nak arról számolt be, hogy a tárca munkatársai bojkottálni fogják az együttműködést a tálibokkal, ha a radikálisok nem tartják tiszteletben az ország nemzeti értékeit. Mint mondta, a miniszteri helyek 80-90 százaléka pastuknak jutott. „Nem tisztelik a műveltséget. Köztük egyetlenegynek sincs doktori címe vagy mesterfokozatú képzése” – húzta alá az egyébként szintén pastu al-Kozaj. Nehezményezte, hogy a radikálisok egyáltalán nem egyeztettek a minisztériummal az új kabinet létrehozását illetően. A békeügyi tárcát Asraf Gáni volt elnök hozta létre 2020-ban azzal a céllal, hogy felgyorsítsák az afgánközi béketárgyalásokat a tálibok és az akkori vezetés között.
Borítókép: Tálib fegyveres felvonja szervezetük zászlóját egy jármű tetején Kandahárban
Fotó: MTI/EPA
Afganisztán a táliboké
