Egyébként kevés olyan szektora van az afgán társadalomnak, amely nincs benne a narkógazdaságban. Tavaly afgán földművesek 224 ezer hektáron termesztettek mákot, s ez a terület 37 százalékkal nagyobb a 2019-ben becsültnél. Az iparág 590 ezer embernek ad teljes idejű munkát, többnek, mint amennyi az afgán biztonsági erők létszáma. Friss jelentések szerint azonban a tálibok – bár még mindig fontos bevételi forrás számukra – nem is nyernek annyit drogokon, mint más termékeken. A déli Nimruz tartományban például míg drogból 5,1 millió dollárt szedtek össze, olajból és tranzitárukból 41 millió ütötte a markukat. Megfigyelők úgy vélik, hogy a kormányszóvivő mostani megjegyzése esetleg újabb ültetvényirtási programhoz vezethet – egyszer ugyanis már volt ilyen, amikor a tálibok 1996-ban először uralomra kerültek a szovjet invázió után –, ami megnyugtathatja a reménybeli nyugati támogatókat.
Egyidejűleg a Kabulhoz közeledő szomszédos Irán és Oroszország is jelezte, hogy jó néven vennék, ha határaik mentén megszűnne az ópiumtermelés.
A táliboknak más, külső tényezőt is mérlegelniük kell, nevezetesen a szintetikus kábítószerek megjelenését. Ha új törekvések nyomán esik Afganisztán heroinexportja, a főként Kínából és Indiából származó mesterséges opiátszármazékok elárasztják az európai, afrikai és kanadai piacokat, kiszorítva onnan az afgán heroint. A problémát csak növeli, hogy a felbomló afgán biztonsági erők és rendőrség szétszéledt 150 ezer katonája most munka nélkül van, s számukra egyetlen lehetőség a megélhetésre a máktermesztés.
Borítókép: Afgán gazda dolgozik egy mákültetvényen a dél-afganisztáni Helmand tartományban 2021. március 22-én. Fotó: MTI/EPA/Ghulamullah Habibi
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!