Amikor Afganisztán zöldesbarna színű vidékei rózsaszínre, fehérre és lilára váltanak, akkor örülnek csak igazán a helyi földművelők: beérett a mák, lehet aratni. A közép-ázsiai országban földműves generációk sokaságának adott megélhetést az ópiumtermelés, még a legvadabb, évtizedekig tartó háborús körülmények között is. Az Egyesült Államokból azonban a színpompás tájak látványa dühöt vált ki, mivel a mákgubóból kinyert ópium a fő bevételi forrása az egymással harcban álló feleknek, akik a befolyó pénz nagy részét fegyvervásárlásra fordították.
Amerika elveszítette a drogháborút, hiába pumpált drogellenes politikájába csaknem kilencmilliárd dollárt afganisztáni missziójának húsz éve alatt. A pénz a tálibok, némely vidéken pedig a felkelők pénztárcáját hizlalta.
Most, hogy hatalomra kerültek, a tálibok egyik legnagyobb fejfájása, hogy miként navigáljanak a drog alapú gazdaság bugyrai között úgy, hogy megmentsék a fél lábbal már a szakadék fölött tántorgó nemzetgazdaságot. Alig két nappal az amerikaiak által is támogatott kabuli kormány bukása után Zabiullah Mudzsáhid, az új tálib kabinet szóvivője megígérte, hogy uralmuk alatt Afganisztán nem lesz „narkóállam”. – Az ország nem fog teret engedni a kábítószereknek, így a nemzetközi közösségnek támogatnia kell bennünket, hogy alternatív megélhetési formákat teremtsünk az ópiumtermelőknek – idézi a CNN amerikai hírtelevízió.
Becslések szerint 2020-ban Afganisztán a világ ópiumkészletének 85 százalékát állította elő, 2018-ban pedig a máktermesztésből származó bevétel az ország bruttó hazai termékének (GDP) 11 százalékát tette ki – ezzel az ország világelső az opiátszármazékok előállításában.
Az azonban nem világos, hogy a tálibok és más lázadó csoportok mennyit profitáltak a droggazdaságból – a becslések tíz- és százmilliós nagyságrendben mozognak. Az ópiumkereskedelem fontosságát a felkelők finanszírozásában a legfőbb okként jelöli meg Washington a kábítószer-ellenes politikájában, bár ez a politika ide-oda tántorgott az egymást követő kormányok között az elmúlt húsz évben. Az amerikai kábítószer-ellenes hatóság (DEA) Afganisztánt érintő költségvetése George W. Bush elnöksége alatt 2005-ben 16,8 millió dollárra négyszereződött az előző évi drogbüdzséhez képest, 2008-ra elérte a 40,6 millió dollárt. 2017-ben az amerikai hadsereg pedig már bombázókat küldött a mákföldek ellen. Az akciónak számos szegény földműves is áldozatul esett, ami a tálibokhoz terelte a helyi népességet.
Általánosan elterjedt vélekedés szerint a tálibok tízszázalékos adót vetettek ki a drog ára vagy értéke után, bár ezt a rendszert igencsak nehéz kezelni, már csak a helyi parasztok és a felkelők írástudatlansága miatt is.
Számítások szerint egy kilogramm heroinon 80–120 dollár haszon lehet, Afganisztánból évente mintegy háromszáz tonna heroint terítenek világszerte.
Egyébként kevés olyan szektora van az afgán társadalomnak, amely nincs benne a narkógazdaságban. Tavaly afgán földművesek 224 ezer hektáron termesztettek mákot, s ez a terület 37 százalékkal nagyobb a 2019-ben becsültnél. Az iparág 590 ezer embernek ad teljes idejű munkát, többnek, mint amennyi az afgán biztonsági erők létszáma. Friss jelentések szerint azonban a tálibok – bár még mindig fontos bevételi forrás számukra – nem is nyernek annyit drogokon, mint más termékeken. A déli Nimruz tartományban például míg drogból 5,1 millió dollárt szedtek össze, olajból és tranzitárukból 41 millió ütötte a markukat. Megfigyelők úgy vélik, hogy a kormányszóvivő mostani megjegyzése esetleg újabb ültetvényirtási programhoz vezethet – egyszer ugyanis már volt ilyen, amikor a tálibok 1996-ban először uralomra kerültek a szovjet invázió után –, ami megnyugtathatja a reménybeli nyugati támogatókat.
Egyidejűleg a Kabulhoz közeledő szomszédos Irán és Oroszország is jelezte, hogy jó néven vennék, ha határaik mentén megszűnne az ópiumtermelés.
A táliboknak más, külső tényezőt is mérlegelniük kell, nevezetesen a szintetikus kábítószerek megjelenését. Ha új törekvések nyomán esik Afganisztán heroinexportja, a főként Kínából és Indiából származó mesterséges opiátszármazékok elárasztják az európai, afrikai és kanadai piacokat, kiszorítva onnan az afgán heroint. A problémát csak növeli, hogy a felbomló afgán biztonsági erők és rendőrség szétszéledt 150 ezer katonája most munka nélkül van, s számukra egyetlen lehetőség a megélhetésre a máktermesztés.
Borítókép: Afgán gazda dolgozik egy mákültetvényen a dél-afganisztáni Helmand tartományban 2021. március 22-én. Fotó: MTI/EPA/Ghulamullah Habibi
