A jövőben a szászországi iskolák nem használhatnak speciális nyelvi jeleket a gendersemleges nyelvhasználat érdekében – adta hírül a német sajtó, amely szerint a szász oktatási és kulturális minisztérium Pandóra szelencéjét nyitotta ki a döntéssel. Emlékezetes, a német alkotmánybíróság még 2017-ben mondta ki, hogy anyakönyvezéskor a férfi és a nő mellett egy harmadik, „egyéb” nem bevezetésére is lehetőséget kell teremteni. A határozatot a berlini kormány ennek megfelelő döntése követte, az utóbbi években pedig megannyi német cég és az állami szféra egyes intézményei is a gendersemleges utat kezdték járni. Utóbbi egy sajátos következménye a gendernémet terjedése: a német nyelv ugyanis három nyelvtani nemet különböztet meg, minden főnévnek van nyelvtani neme, illetve a többesszám használatakor is a nőnemű alak a bevett.
Az egyenjogúság és az „egységes” megszólítás követelményébe a jogvédők szerint mindez nem fér bele, így az utóbbi időszakban jelekkel teremtettek „semleges” szavakat – például úgynevezett gendercsillagot, kettőspontot vagy aláhúzást illesztettek a férfi és a női szóalakok közé (például Lehrer:in, férfi és női tanár).
A szász minisztérium döntése most ennek, a hivatalos német nyelv alapján egyébként értelmezhetetlen trendnek szab gátat. Az iskolaigazgatóknak küldött levelében a tárca maga is azzal érvelt, hogy a német helyesírási szabályokat akarja követtetni a tanulókkal, amely a nem szempontjából érthető és világos szóhasználatot követel meg. Mint azt jelezték, ez természetesen nem szankció az oktatási intézmények ellen. Árulkodó az is, hogy a német MDR műsorszolgálató július közepén 26 ezer embert kérdezett meg a témában, és mindössze tizennégy százalékuk nyilatkozott úgy: fontos, hogy valamennyi nemi identitás látható legyen a német nyelvhasználatban.
A magukat az „egyéb” nemhez sorolók egyébként úgy érvelnek, hogy a gendercsillag és hasonló jelek segítségével már ők is reprezentáltak a németben.
A németországi választási kampányban is előkerül az ügy: a Der Spiegel szerint mind a Zöldek, mind a baloldal kancellárjelöltje támogatja a gendersemleges nyelvhasználatot, az odafigyelést a nemek közötti különbségekre. – Nem növeli a bizalmat az állam iránt, ha kitalálunk egy olyan nyelvet, amit az átlagemberek már nem értenek meg, illetve nem tudják, hogy az alapján mit szabad mondaniuk – ezt Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió kancellárjelöltje mondta egy friss tévévitában a gendernémetről. Szászországot egyébként Michael Kretschmer CDU-s miniszterelnök vezeti.
Borítókép: DPA