Várhelyi Olivér: „Tanulnunk kell a 2015-ös leckéből!”

– Nagy különbség a 2015-ös helyzethez képest, hogy most még időben vagyunk, és talán megelőzhetjük a migrációs válságot. Ehhez azonban megfelelő lépéseket kell tennünk, valóban a megelőzésre kell helyeznünk a hangsúlyt, tanulva a 2015-ös leckéből. Az Európai Uniónak újfajta partnerségre van szüksége Törökországgal mind a gazdasági, mind a migrációs együttműködést illetően – nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos szerint az afgán válság egyik legfontosabb tanulsága, hogy Európának következetes geopolitikai döntéseket kell hoznia, így a Nyugat-Balkánnak tett ígéreteket is be kell tartani. – Nem elég hangzatos szalagcímekkel és unalomig ismételt mondatokkal jönni. Konkrét lépésekre van szükség – értékelte a magyar biztos az uniós külpolitika előtti kihívást.

CSSR VARHELYI IN ANKARA Fotó: NECATI SAVAS Forrás: Európai Bizottság

– A Törökországgal való új partnerség a 2016-os migrációs alku felülírását is jelentheti?

– Nem használnám a felülírni szót. Folytatnunk kell a megállapodás végrehajtását, miközben vannak olyan új tényezők is, amiket egész egyszerűen az idő hozott magával. Nyilvánvaló, hogy már olyan szempontok is vannak, amikről 2015–2016-ban még nem eshetett szó. Ilyen a török határvédelem minél átfogóbb támogatása, valamint az Afganisztán jelentette kihívás Törökországra, így Európára nézve. Valamelyest könnyíti a helyzetünket, hogy az utóbbi időben elindult egy enyhülési folyamat a török–uniós kapcsolatokban. Az Európai Tanács márciusi ülésén az EU világos üzenetet küldött Törökországnak, miszerint készen állunk a pozitív irányú együttműködésre. Az én törökországi utam is ennek a jegyében történt. A feszültséget kiváltó, nyitott kérdések viszont továbbra is megvannak, ezeken dolgoznunk kell. Senki nem akarja őket kezeletlenül hagyni. Az afgán válság mindenesetre megmutatta, hogy nincs más út, együtt kell dolgoznunk Ankarával.

Várhelyi Olivér és Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter Ankarában Fotó: NECATI SAVAS / Európai Bizottság

– Októberben EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra kerül sor. A Covid-, valamint az afgán válság következményeinek menedzselése mellett is lehetnek ambiciózusak az elvárások?

– Meggyőződésem, hogy a közép- és hosszú távú feladatokat a válságmenedzselés mellett sem szabad szem elől téveszteni. Az utóbbi időszakban mindkét típusú munkából jutott bőven. Az októberi csúcstalálkozón már szeretném látni, hogy a gazdasági-fejlesztési tervek melyik elemeinek a fizikai megvalósítása indulhat el. Jelenleg is sok projekten dolgozunk, de nem szeretném előre lelőni a poént. A terveink nemcsak gazdasági értelemben változtathatják meg a Nyugat-Balkán helyzetét, hanem politikai üzenetet is hordoznak magukban. A cél, hogy a térség hosszú távú stabilitását és békéjét támogassuk.

– Mire számíthatunk az albán és észak-macedón csatlakozásokat illetően? Bulgária ez idáig akadályozza a csatlakozási tárgyalások indulását Észak-Macedóniával.
– Egyáltalán nem segít, hogy Bulgáriában rövid időn belül immár a harmadik parlamenti választást rendezik. Nyilvánvalóan szerettük volna még az októberi csúcstalálkozó előtt megoldani a kérdést. Meglátjuk, hogy ez sikerül-e. Én nem adtam fel, a hónap végén egy újabb szófiai látogatást is tervezek. Próbálunk előrelépni. Az Európai Bizottságnak prioritása a Nyugat-Balkán, a tagállamok pedig elfogadták az új bővítési metodológiát. Abban mindenki egyetért, hogy mindkét ország teljesíti a tárgyalás kezdésének minden kritériumát, tehát a feltételek adottak.

– Az e heti magyar–szerb kormányzati csúcstalálkozón egyértelműen kiálltak a szerb EU-tagság mellett, múlt héten pedig az osztrák kancellár is az ország uniós integrációja mellett szólalt fel. Mi várhat Belgrádra a következő időszakban?

– Egészen nyilvánvaló, hogy Szerbiában új lendületet kapott a reformfolyamat. Ennek kiemelt területe a jogállamiság, elég csak az alkotmánymódosítást példaként hozni. A szerb kormányzat komoly és nehéz politikai döntéseket hozott meg, és eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeinket. A magam részéről a messzemenőkig támogatom az előrelépést. 

Innentől fogva a tagállamokon múlik, hogy egy-két kivétellel, de az összes tárgyalási fejezet megnyílik-e Szerbiával még ebben az évben. 

Hangsúlyozom, Szerbia is része annak annak az összefüggésnek, amiről korábban beszéltem. Európában helyes geopolitikai döntéseket kell hoznunk. Nem elég hangzatos szalagcímekkel és unalomig ismételt mondatokkal jönni. Konkrét lépésekre van szükség.