– Egyrészt egyértelművé tettük azt, hogy a kötelező cirill írás nincs hatással a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatára, másrészt azt kértük, hogy az esetleges adókedvezmények ne csak a cirill betűket vagy a cirill írást használó cégeket érintsék, és ne csak ők vehessék igénybe, hanem azok a cégek is, amelyek a tevékenységük teljes természetéből fakadóan valamelyik kisebbségi nyelvet és annak írását használják. Harmadrészt azt javasoltuk, hogy a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek a logója lehessen anyanyelvű, tehát kisebbségi nyelvű, ne pedig cirill betűs – nyilatkozta a köztévében Pásztor Bálint.
– A módosítási javaslatok elfogadása után a törvény eleget tesz a vajdasági magyarság elvárásainak is
– fogalmazott a VMSZ frakcióvezetője.
Parlamenti felszólalásában a VMSZ frakcióvezetője kiemelte, hogy a magyarok megértik a nemzeti identitástudat megőrzésének jelentőségét, hiszen a nyelv nemcsak önkifejezési eszköz, hanem egy nemzet identitásának része. Ezért érthető, hogy a szerb, többségi nép is mindent megtesz a nyelv és az írás megőrzéséért, fontos azonban, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt. Rámutatott ugyanakkor, hogy a törvénynek a kisebbségi nyelvhasználat nem lehet a része, és nem is része. A kisebbségi nyelvhasználati jogok szerinte ezzel nem csorbultak.
Az elfogadott módosítási indítvány szerint az esetleges adókedvezményeket nemcsak a cirill írást használó cégek vehetik igénybe, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvét és írását használó gazdasági társaságok is. Pásztor a felszólalásban azt is hozzátette, hogy a szerb nyelv esetében a latin írás is gazdagság, hiszen a világban csak tíz olyan nyelv van, amely két írásmódot használ.
Borítókép: Felirat a belgrádi vasúti pályaudvaron. Forrás: Nicolas Economou / NurPhoto via AFP
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!