időjárás 14°C Vilhelmina 2021. September 19.
logo

Védenék a cirill írást, de nem sérül a szerbiai magyarok joga

Tóth Péter (Vajdaság)
2021.09.15. 18:14
Védenék a cirill írást, de nem sérül a szerbiai magyarok joga

Különféle dokumentumokban, feliratokon, valamint az írott és elektronikus médiában a jövőben sokkal gyakrabban találkozhatunk a cirill betűkkel Szerbiában. A szerb parlamentben ugyanis szerdán elfogadták a szerb nyelv közéletben való használatáról és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvényjavaslatot, melynek előterjesztői Alekszandar Vucsics államelnök és Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja. A Boszniai Szerb Köztársaság parlamentje szintén ezen a napon szavazta meg a vonatkozó  törvényt. Az időzítés nem véletlen: szeptember 15. a szerb egység, a szabadság és a nemzeti zászló napja, amely az idei évtől kezdve állami ünnepnek, de nem munkaszüneti napnak számít. Ezzel szeretnék megőrizni annak emlékét, hogy 1918. szeptember 15-én sikerült a szerb csapatoknak áttörni a szaloniki frontot. 

A jogszabály azoknak a körét bővíti, akiket a cirill írásmódra köteleznek a hivatalos kommunikációban.

Így a gazdasági tevékenységekkel foglalkozó intézményeket, ahol az állami, tartományi vagy önkormányzati tulajdon többségben van, sőt a közszolgálati médiumokat is. A törvény vonatkozik a kulturális és más jellegű rendezvényekre, amelyek állami támogatást kapnak, így az események logóját is cirill betűkkel kell feltüntetni. Ugyanakkor könnyítéseket ír elő a magánszektorban tevékenykedőknek. Akik a munkájuk során a cirill írást alkalmazzák, a jövőben előnyöket élvezhetnek a különféle pályázati pénzek elosztásában. Egyébként az állami, tartományi és önkormányzati intézmények már eddig is kötelezően cirill írást alkalmaznak, ahogy a közvállalatok és a közszolgálatok is. 

A Szerbiában élő magyarok közül sokaknak idegen a cirill írás. 

A magyarban is latin betűket használunk, és sok esetben a kisebbségek, nemzetiségek a szerb nyelv latin betűs írásmódját preferálták, mert jobban felismerhetőnek vélik. Ugyanakkor a cirill betűs írás valóban a szerb nép hagyományaihoz és kultúrájához köthető. 

A parlamentben azonban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői is megszavazták a törvényjavaslatot. 

Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője azt nyilatkozta, a szerbek belügye, hogyan használják saját nyelvüket. Kiemelte ugyanakkor, hogy a parlamenti eljárás során általuk benyújtott módosítási javaslatot is elfogadta a törvényhozás. A cél az volt, hogy a törvény elfogadása ne befolyásolja negatívan a kisebbségi nyelvhasználatot.

– Egyrészt egyértelművé tettük azt, hogy a kötelező cirill írás nincs hatással a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatára, másrészt azt kértük, hogy az esetleges adókedvezmények ne csak a cirill betűket vagy a cirill írást használó cégeket érintsék, és ne csak ők vehessék igénybe, hanem azok a cégek is, amelyek a tevékenységük teljes természetéből fakadóan valamelyik kisebbségi nyelvet és annak írását használják. Harmadrészt azt javasoltuk, hogy a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek a logója lehessen anyanyelvű, tehát kisebbségi nyelvű, ne pedig cirill betűs – nyilatkozta a köztévében Pásztor Bálint. 

– A módosítási javaslatok elfogadása után a törvény eleget tesz a vajdasági magyarság elvárásainak is

– fogalmazott a VMSZ frakcióvezetője.

Parlamenti felszólalásában a VMSZ frakcióvezetője kiemelte, hogy a magyarok megértik a nemzeti identitástudat megőrzésének jelentőségét, hiszen a nyelv nemcsak önkifejezési eszköz, hanem egy nemzet identitásának része. Ezért érthető, hogy a szerb, többségi nép is mindent megtesz a nyelv és az írás megőrzéséért, fontos azonban, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt. Rámutatott ugyanakkor, hogy a törvénynek a kisebbségi nyelvhasználat nem lehet a része, és nem is része. A kisebbségi nyelvhasználati jogok szerinte ezzel nem csorbultak. 

Az elfogadott módosítási indítvány szerint az esetleges adókedvezményeket nemcsak a cirill írást használó cégek vehetik igénybe, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvét és írását használó gazdasági társaságok is. Pásztor a felszólalásban azt is hozzátette, hogy a szerb nyelv esetében a latin írás is gazdagság, hiszen a világban csak tíz olyan nyelv van, amely két írásmódot használ.

 

Borítókép: Felirat a belgrádi vasúti pályaudvaron. Forrás: Nicolas Economou / NurPhoto via AFP