A fizikai Nobel-díjat – amit eddig három magyar fizikus, Lénárd Fülöp, Wigner Jneő és Gábor Dénes érdemelt ki – odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberiség hogyan befolyásolja azt. Giorgio Parisit a rendezetlen anyagok és a véletlenszerű folyamatok elméletéhez való forradalmi hozzájárulásáért jutalmazták. A testület szerint az összetett rendszereket a véletlenszerűség és a rendetlenség jellemzi, ezért ezeket nehéz megérteni.
Az emberiség számára létfontosságú komplex rendszer a Föld éghajlata.
Syukuro Manabe igazolta, hogy a légkörben megnövekedett szén-dioxid-szint hogyan vezet a hőmérséklet emelkedéséhez.
Az 1960-as években ő vezette a földi éghajlati modellek kidolgozását, ő és munkatársai fedezték fel a légkör sugárzásháztartása és a légtömegek mozgása közötti kapcsolatot. Munkája alapozta meg a jelenleg használt éghajlati modelleket.
Körülbelül tíz évvel később Klaus Hasselmann megalkotta azt a modellt, amely összekapcsolja az időjárást és az éghajlatot, így válaszol arra a kérdésre, hogy miért lehetnek megbízhatóak az éghajlati modellek annak ellenére, hogy az időjárás változékony és kaotikus. Hasselmann kutatásai alapján sikerült igazolni, hogy a légkör elmúlt évszázadban tapasztalt felmelegedésének fő oka az emberiség növekvő szén-dioxid-kibocsátása.
Az elméleti fizikus Giorgio Parisi a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején az úgynevezett spinüvegre dolgozott ki modellt, amit más komplex fizikai rendszerek esetében is használtak. Ezzel számos különböző és látszólag teljesen véletlenszerű anyag és jelenség érthető meg, illetve írható le, nemcsak a fizikában, hanem más területeken is, mint például a matematika, a biológia és a gépi tanulás.
Az ideg- és immunhálózatok leírása mellett a befektetések optimalizálásánál is használható az olasz fizikus modellje
– tájékoztatott Temesvári Tamás, az ELTE tudományos főmunkatársa, aki 1997-ben és 2002-ben is járt az olasz kutatónál, 2013-ban közös cikkük jelent meg. Georgio Parisi több alkalommal járt hazánkban.
Ezek a felfedezések bizonyítják, hogy az éghajlattal kapcsolatos ismereteink szilárd tudományos alapokon nyugszanak. Az idei díjazottak hozzájárultak ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk az összetett fizikai rendszerek tulajdonságaiba és fejlődésébe
– indokolta a döntést Thors Hans Hansson, a fizikai Nobel-bizottság elnöke.
Syukuro Manabe, 1931-ben született Shinguban, Japánban. 1957-ben a Tokiói Egyetemen szerzett PhD-fokozatot. Manabe évtizedek óta az amerikai Princetoni Egyetem vezető meteorológusa. Klaus Hasselmann, 1931 -ben született Hamburgban. PhD-fokozatát 1957-ben a Göttingeni Egyetemen kapta. Az általa alapított hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet professzora. Giorgio Parisi, 1948-ban született Rómában. 1970-ben szerzett PhD-fokozatot a római Sapienza Egyetemen, ahol jelenleg is professzor. Manabe és Hasselmann 2,5-2,5 millió, míg Parisi ötmillió svéd koronát kap a díj mellé. A díjátadó ünnepség hagyományosan december tizedikén, Alfred Nobel halálának évfordulóján lenne, de ahogy tavaly, úgy idén is elmarad a nagyszabású ceremónia – a koronavírus-járvány miatt. A díjazottak hazájukban veszik át a Nobel-díjat.
Borítókép: A fizikai Nobel-díj kihirdetése. MTI/EPA/TT Hrgynksg/Pontus Lundahl
