Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken megerősítette, hogy nem mond le a tisztségéről, ő és a kormányának néppárti tagjai továbbra is cselekvőképesek, és szándékukban áll folytatni az elkezdett munkát.
A kancellár továbbá hangsúlyozta, meggyőződéses demokrataként természetesen elfogadná, ha a parlamentben másnak lenne többsége, visszautasította azonban az ügyészségi eljárásban ellene megfogalmazott gyanút. Kijelentette, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, és a politikusokkal sem bánhatnak másképp, sem jobban, sem rosszabbul, mint bárkivel. Hozzátette, az ártatlanság vélelme őt is megilleti, és személyes érdeke is, hogy mielőbb tisztázhassa magát.
A gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik Sebastian Kurznál és a közvetlen környezetéhez tartozó politikusoknál.
A napokban házkutatásokat is tartottak az Osztrák Néppárt (ÖVP) székházában, a pénzügyminisztériumban és a kancellári hivatalban, hogy bizonyítékokat találjanak arra, manipulálta-e az ÖVP az Österreich című tömeglapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban, és közpénzből fedezték-e a megjelentetésüket.
Nyilvános állásfoglalásában Sebastian Kurz további konzultációra, a nézeteltérések tisztázására és a megkezdett közös munka folytatására hívta zöldpárti koalíciós partnerét, és kijelentette, mindenkinek az az érdeke, hogy a jelenlegi helyzet mielőbb rendeződjön – közölte az MTI.
A Zöldek azonban úgy gondolják, Sebastian Kurz már nem alkalmas a hivatala betöltésére, ezért arra szólították föl az ÖVP-t, távolítsa el a kancellárt, és jelölje ki az utódját, akivel folytathatják az együttműködést. Werner Kogler zöldpárti alkancellár úgy vélekedett, hogy Kurz politikai cselekvőképessége korlátozott, és az ÖVP-nek meglenne a lehetősége, hogy olyan embert delegáljon a pozícióra, akit nem fenyeget évekig tartó súlyos jogi procedúra terhe.
Mivel viszont a néppárti politikusok ragaszkodnak Kurz személyéhez, a koalíciós kormány az összeomlás szélén áll.
Elég egyértelmű, hogy Kurz nem fog önként lemondani, ami előfeltétele lenne annak, hogy a kormánykoalíció egy új kancellár vezetésével kezdhesse újra a munkáját. Így valószínűleg a Zöldek is beleegyeznek abba, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtson be
– elemezte a Salzburger Nachrichten a kormányválság várható következményeit. Az ellenzék kedden bizalmatlansági indítványt készül benyújtani a kancellár ellen. Az osztrák napilap szerint az ellenzéki pártok és a Zöldek összefogásával nemcsak Kurz kancellári karrierje, hanem a koalíció is véget ér.
Ez azt jelentené, hogy előre hozott választásokat kellene kiírni, amelyen Sebastian Kurznak ismét esélye lenne a győzelemre. Mivel azonban az ÖVP elveszítette az összes lehetséges koalíciós partnerét, végeláthatatlan tárgyalások kezdődnének
– magyarázta a Salzburger Nachrichten.
Az országnak azonban már bőven kijutott a parlamenti választásokból az elmúlt időszakban: az utóbbi négy évben kettőt is tartottak – legutóbb, 2019-ben szintén előre hozott választások kiírására volt szükség, miután az akkori néppárti–szabadságpárti kormánykoalíció belebukott az Ibiza-botrányba.
Mivel a Zöldek és az ellenzék nem akarja, hogy megismétlődjön a két évvel ezelőtti forgatókönyv, és ismét Sebastian Kurz kerüljön ki az előre hozott választások győzteseként, megpróbálnak a jelenlegi parlamentben többséget szerezni.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő az elmúlt két napban tárgyalásokat folytatott a parlamenti pártok képviselőivel a helyzet rendezéséről, ám részletek nem derültek ki.
A Kleine Zeitung érvelése szerint még mindig van esély arra, hogy Sebastian Kurz megmarad a kancellári pozíciójában. A napilap úgy fogalmaz, előfordulhat, hogy a kormánypárt elleni vádak összeomlanak, akár egy kártyavár, ha a hatóságok a házkutatások során nem találnak semmilyen bizonyítékot.
