Az asz-Szajrún nevű pártszövetség győzött az iraki választásokon

A Muktada asz-Szadr síita befolyásos hitszónok vezette mozgalom rendelkezik majd a legnépesebb frakcióval.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2021. 10. 11. 21:37
null
Bagdad, 2021. oktber 10. Irakiak voksolnak egy bagdadi szavazhelyisgben 2021. oktber 10-n, az elrehozott parlamenti vlasztsok napjn. MTI/EPA/Ahmed Dzsalil Fotó: Ahmed Dzsalil
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Muktada asz-Szadr síita befolyásos hitszónok vezette asz-Szajrún nevű pártszövetség végzett az első helyen az első eredmények feldolgozása alapján a vasárnapi iraki előre hozott parlamenti választásokon – tudatta a pártszövetség szóvivője.

A hivatalos vezetők nem közölték, hogy a mozgalom hány képviselői helyre számíthat, az asz-Szajrún szóvivője viszont az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy valószínűleg 73 képviselőjük lesz a 329 fős képviselőházban. Amennyiben az első szavazatok alapján mutatkozó tendencia valósnak bizonyul, a szadrista mozgalomnak jelentősen sikerül növelnie a képviselői helyei számát a törvényhozásban, a jelenlegi ötvennégyről több mint hetvenre. 

Ez azt is jelenti, hogy továbbra is a mozgalom rendelkezik majd a legnépesebb frakcióval a parlamentben, és nagy befolyással lesz az új kormány összetételére és a kormányfő kinevezésére 

– jegyezte meg az AFP.

A Núri al-Máliki volt kormányfő vezette Jogállam Szövetsége nevű párt áttörést ért el, várhatóan harminchét képviselői helyük lesz a parlamentben a szövetség szerint. Elemzők szerint a várhatóan az előzőhöz hasonlóan széttöredezett parlamentben az egyértelmű többség hiánya miatt a különböző csoportok szövetségekről lesznek kénytelenek tárgyalni. Az Irán és az Egyesült Államok között egyensúlyozó ország pártjai várhatóan hosszas tárgyalásokat kezdenek az új miniszterelnök – ezt a tisztséget rendszerint egy síita muzulmán tölti be –, valamint a miniszterek személyéről.

A Szaddám Husszein diktátor – amerikai invázió következtében történt – 2003-as megbuktatása után tartott ötödik parlamenti választásokon rekordalacsony, megközelítőleg hatvanszázalékos volt a részvétel.

A 2005-ben elfogadott alkotmány szerint Irak parlamentáris köztársaság, államvallása és elsődleges jogforrása az iszlám. A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás, 329 tagú képviselők tanácsa, amelynek 320 tagját négy évre választják, kilenc helyet a kisebbségeknek tartanak fenn. A 2020 novemberében életbe lépett új választási törvény értelmében a szavazásra jogosultak pártlisták helyett konkrét választókörzeteket képviselő egyéni képviselőkre voksolhatnak, korábban képviselőcsoportok képviseltek egész tartományokat.

 A voksoláson 167 politikai párt és több mint 3200 jelölt szállt ringbe a parlamenti helyekért. 

A vasárnapi szavazást a tervek szerint jövőre tartották volna, de a fővárosban, Bagdadban és a déli tartományokban 2019 végén kitört népfelkelés miatt előre hozták. Több tízezer ember vonult akkor az utcára, hogy tiltakozzon a korrupció, a rossz szolgáltatások és a növekvő munkanélküliség ellen.

 A biztonsági erők éles lőszert és könnygázt bevetve halálos erővel léptek fel ellenük. Néhány hónap alatt több mint hatszáz embert öltek meg, és több ezren megsebesültek.

Borítókép: Irakiak voksolnak egy bagdadi szavazóhelyiségben 2021. október 10-én, az előre hozott parlamenti választások napján. Fotó: MTI/EPA/Ahmed Dzsalil

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.