A Covid–19 első hullámát az európai átlagnál jobban vészelte át a dél-európai állam, köszönhetően a kormány felkészültségének és a gyors reagálásnak. A második és harmadik hullámok azonban súlyosan érintették az országot, ennek következtében teljes lezárásokat kellett alkalmazni. Ez jelentősen megviselte a görög gazdaságot, amely 2020-ban az előző évhez képest 8,2 százalékos csökkenést tapasztalt. A legnagyobb érvágást az idegenforgalmi szektor szenvedte el, nem meglepő tehát, hogy sem az ország vezetése, sem pedig a görög lakosság nem akar átélni egy újabb, mindenre kiterjedő lezárást.
A nyár végére az országban rekordmennyiségű, augusztus 19–31. között szinte minden nap háromezer fölötti új esetet regisztráltak a hatóságok, ehhez képest a napi halálozási adatok kevésbé voltak drasztikusak, mint a harmadik vagy második hullám idején. Akkor kevesebb napi fertőzöttel közel háromszor annyi halottat jegyeztek, mint most. Az elmúlt hetek tendenciáját figyelembe véve 2100 körüli a napi új esetek száma, emellett pedig átlagosan harmincan vesztik életüket (a második hullám idején gyakran száz fölött volt ez a szám). A halálesetek csökkenése összefüggésben van a beoltottak arányának növekedésével: a népesség 60 százaléka kapta meg az első, 57 százaléka pedig mindkét vakcinát. A kormány legalább 70 százalékra szeretné feltornászni az oltottak arányát, azonban a múlt héten átlagosan napi húszezer vakcinát adtak be, ez alapján további 104 napnak kellene eltelnie, mire elérik a kitűzött célt.
A kormány a most bevezetett, csak oltottakra vonatkozó enyhítésekkel szeretné vonzóbbá tenni az oltást és felgyorsítani a folyamatot. A mostani bejelentésnek köszönhetően azok, akik felvették a vakcinát, szabadon utazhatnak az országban, a vörös zónákban sem vonatkozik rájuk a kijárási tilalom, látogathatják a beltéri rendezvényeket, koncerteket, egy szóval életük minősége közeledhet a koronavírus-járvány előtti időszakhoz. Ezzel szemben az oltatlanokra még mindig érvényesek a szeptember közepétől bevezetett szigorú intézkedések. Nem járhatnak kávézóba, bárokba és éttermekbe, a zárt helyekre pedig – mint például edzőterem vagy múzeum – 48 órás negatív teszt, vagy az elmúlt hat hónapban a vírusból való felépülést igazoló dokumentum birtokában léphetnek be. A be nem oltott dolgozókat hetente egyszer tesztelik, a vendéglátás és turizmus szektorban pedig hetente kétszer. A teszt költségét a polgárok kötelesek állni. A kormány emellett az egészségügyi dolgozók számára kötelezővé tette az oltást, valamint engedélyezte a 12 éven felüli gyermekek esetében is.
A járvány kitörése óta több mint 666 ezren fertőződtek meg Görögországban, az aktív fertőzöttek száma 30 ezer. A járványban elhunytak száma átlépte a 15 ezret. Nem csoda tehát, hogy a kormány meg akarja fékezni a vírus terjedését és ehhez drasztikus módszerekhez folyamodik.
*****
Hasonló példák
Nem Görögország az egyetlen állam, amely különbséget tesz oltott és oltatlan állampolgárai között. Olaszország kötelezővé tette a dolgozók számára a zöldkártya meglétét – ez a negatív tesztet, legalább egy oltást, vagy a vírusból való felépülést igazoló „útlevél” –, ennek hiányában fizetésüktől is eleshetnek a munkavállalók. A szigorítás úgy tűnik, meghozta hatását, a bejelentést követő egy hétben 40 százalékkal nőtt az első oltásra jelentkezők száma. Franciaországban a nyár közepén vezették be az egészségügyi „belépőt”, amely hasonló funkciót tölt be, mint Olaszország esetében a zöldkártya. Ezzel tudják igénybe venni az emberek a bárok, éttermek szolgáltatásait, és utazhatnak például vonaton. Az Egyesült Királyságban a nyár végétől a teljesen beoltott polgároknak nem kell karanténba vonulniuk, ha a kontaktkutatás során kiderül, hogy fertőzöttekkel érintkeztek.
