Minden bizonnyal ötpárti koalíció fogja ezentúl irányítani Csehországot, legalábbis erre lehet következtetni a pénteken és szombaton tartott parlamenti választások eredményéből és a szombat esti nyilatkozatokból. A két ellenzéki választási szövetség – a hárompárti konzervatív Együtt és a liberális-zöldpárti Kalózok és Polgármesterek – összesen 108 mandátumot, vagyis többséget szerzett a 200 fős prágai képviselőházban, s kijelentették: hajlandók együttműködni, hogy leváltsák Andrej Babiš eddigi miniszterelnököt.
Prga, 2021. oktber 9.
Emberek voksolnak egy prgai szavazhelyisgben 2021. oktber 9-n. Csehorszgban oktber 8-9-n vlasztjk meg a parlamenti alshz 200 kpviseljt.
MTI/EPA/Martin Divisek Fotó: Martin Divisek
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Bejelentette kormányalakítási igényét szombat este a csehországi választásokon győztes Együtt, illetve a Kalózok és Polgármesterek.
Megtartottuk az első tárgyalást a választás után, amelyen Csehország polgárainak többsége kifejezte szándékát a köztársaság politikájának megváltoztatására. Az eredmény az öt pártunk által elfogadott memorandum, amelyen kifejeztük szándékunkat a többségi kormány létrehozására
– közölte a sajtótájékoztatón Petr Fiala, az Együttben részt vevő Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke, a koalíció miniszterelnök-jelöltje.
Elemzők arra hívják fel a figyelmet: nehéz lesz az együttműködés, hiszen nemcsak a két blokk között, de a blokkokon belül is számos nézeteltérés van bizonyos kérdésekben a pártok között. Mint Andrej Babiš fogalmazott szombat este: bár pártja, az ANO választási vereséget szenvedett, mégis nagyszerű eredményt ért el, tekintve, hogy az öt pártból álló ellenzéknek egyetlen programja a „Babiš-ellenesség”.
Az 57 éves Petr Fiala egykori politikai elemző, egyetemi professzor, volt oktatási miniszter ülhet valószínűleg a kormányfői székbe. Az ODS a rendszerváltás utáni politikai időszámítás egyik legrégebbi pártja, 1991-ben alapították Václav Klaus vezetésével, s 2017-ig – Andrej Babiš hatalomra kerüléséig – a szociáldemokratákkal felváltva irányították Csehországot. A polgári demokraták utolsó miniszterelnöke Petr Nečas volt, aki korrupciós ügybe keveredve 2013-ban mondott le. Ekkor előre hozott választásokat írtak ki, s az ODS története legrosszabb eredményét érte el, az ötödik helyen végezve a szavazatok 7,7 százalékát szerezte meg.
Petr Fiala, az ODS vezetője Fotó: Darko Bandic
A jobboldali párt az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában foglal helyet, amelynek legismertebb tagpártjai szoros kapcsolatot ápolnak a Fidesszel: ilyen a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság, a Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei és a spanyol bevándorlásellenes Vox. Az ODS az alacsony adózás, a költségvetési szigor és a családtámogatás híve.
A párt hevesen ellenzi az illegális bevándorlást és a migránsok kötelező elosztását az uniós tagállamok között, illetve erősen euroszkeptikus, elutasítja Európa föderalizációját.
A Nagy-Britannia uniós tagságáról szóló 2016-os népszavazás után Petr Fiala például azt mondta, Csehországnak meg kell vizsgálnia jövőjét az EU-ban, s a legkevesebb, amit a prágai kormány megtehet, az az, hogy kilépteti Csehországot a migrációs politikában való uniós együttműködésből, és távol tartja az országot az eurózónától.
Petr Fiala ráadásul 2018-ban nagy hibának minősítette az Európai Parlament azon döntését, hogy megindította az eljárást Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján.
Mint mondta, az ilyen lépések növelik a bizalmatlanságot a tagállamok között, s Csehország kötelessége kiállnia visegrádi szövetségesei mellett. Mindazonáltal az Együtt szövetségében az ODS kénytelen mérsékelni euroszkeptikus retorikáját, hiszen két partnere, a kereszténydemokrata KDU-ČSL és a TOP 09 is – az Európai Néppárt tagjaiként – erőteljesen támogatják Csehország uniós tagságát.
Ivan Bartoš, a kalózpárt vezére Fotó: Darko Bandic
A lehetséges kormánykoalíció másik blokkjának vezéralakja a 41 éves egykori szoftverfejlesztő, Ivan Bartoš, aki 2009-ben elitellenes mozgalomként alapította meg az emberi jogokért és politikai átláthatóságért kampányoló kalózpártját. Az alakulat az EP-ben a Zöldek frakciójában ül, korrupcióellenes, környezetvédelmi és LMBTQ-párti szlogenjei főleg a városi fiatalok körében népszerűek.
Nem szeretnénk országok egy olyan csoportjához tartozni, amelyben Orbán Viktor érdekei érvényesülnek, autoriter tendenciák figyelhetők meg, az emberi jogokat megkurtítják, az embereket a szexuális irányultságuk miatt zaklatják, Magyarországon és Lengyelországban egyaránt
– mondta nemrég a Reuters hírügynökségnek adott interjúban, ízelítőt adva abból, hogyan változhatnak meg Csehország kapcsolatai a visegrádi négyekkel.
Borítókép: Választók voksolnak egy prágai szavazóhelyiségében 2021. október 9-én Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
