A hidegháborús időszakban nagyobb volt a súlya a világpolitikában az el nem kötelezett országok mozgalmának, de azért ma sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) után a második legnépesebb nemzetközi szervezet.
Hatvan évvel ezelőtt az akkori Jugoszláv Népköztársaság fővárosában, Belgrádban alakult meg a mozgalom. Azokat az országokat tömörítette, amelyek nem csatlakoztak egyik nagyhatalmi katonai (USA vagy Szovjetunió vezette) tömörüléshez sem.
A történelem ezt úgy jegyzi, hogy négy politikai vezető elképzelése vált valóra: Jugoszlávia elnöke, Josip Broz Tito, Indonézia első elnöke, Sukarno, India első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru, valamint Egyiptom második elnöke, Gamal Abden-Nasszer tekinthető a mozgalom megalapítójának. Ők négyen abban az időben ismert szószólói voltak a középutasságnak, a tömbön kívüliségnek. A függetlenségük megőrzésére törekvő országokat akarták megkímélni a nyugati és a keleti tömb között folyó hidegháborútól. 1961-ben 25 állam vezetője vett részt a mozgalom első konferenciáján Belgrádban. Ma 120 állam tagja a mozgalomnak, 17 ország – köztük Oroszország – pedig megfigyelői státuszt kapott is. A mozgalom a világ lakosságának 55 százalékát, a világ államainak többségét, valamint az ENSZ tagságának kétharmadát képviseli.
Az el nem kötelezettek mozgalmának hatvanadik évfordulója alkalmából hétfőn Belgrádban kétnapos csúcs kezdődött, amelyet Szerbia Azerbajdzsánnal közösen szervezett meg.
Alekszandar Vucsics szerb elnök a csúcstalálkozó megnyitóján hangsúlyozta, hogy a nemzetközi együttműködés az egyetlen út az emberiség általános jólétéhez. Reményét fejezte ki, hogy a csúcstalálkozó során nemcsak a múltról fognak beszélni, hanem arról a jövőről is, amelyet együtt szeretnénk építeni.
A csúcstalálkozón több mint száz ország képviselője, kilenc nemzetközi szervezet küldöttsége és negyven külügyminiszter vesz rész. Meghívott vendégként pedig jelen van Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere is. Lavrov jelenlétére azonban sokan úgy tekintenek, hogy Oroszország – a hátsó bejáraton keresztül – az el nem kötelezettek körében is szeretné a befolyását növelni, Szerbia pedig ehhez asszisztál. Valójában azonban maga Szerbia is csak megfigyelői státusszal rendelkezik az el nem kötelezett országok mozgalmában, akárcsak Oroszország. A fejleményekre azonban úgy is lehet tekinteni, hogy Szerbia ezzel is üzen a „bővítési fáradtságtól” kimerült EU-nak, hogy léteznek más opciók is. Nikola Selaković szerb külügyminiszter azt mondta, hogy Szerbiának stratégiai célja az EU-tagság, de számít a mozgalombéli barátaira is.
Szerbia nemcsak Oroszország és Kína, hanem az el nem kötelezett országok barátja is
