El nem kötelezettség, újratöltve?

A hatvan éve megalakult szervezet belgrádi csúcstalálkozóján több mint száz ország, köztük Oroszország delegációja vesz részt.

Belgrd, 2021. oktber 11. Aleksandar Vucic szerb elnk (j) fogadja Szergej Lavrov orosz klgyminiszterrel Belgrdban 2021. oktber 10-n. MTI/EPA/Andrej Cukic Fotó: Andrej Cukic

A hidegháborús időszakban nagyobb volt a súlya a világpolitikában az el nem kötelezett országok mozgalmának, de azért ma sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) után a második legnépesebb nemzetközi szervezet. 

Hatvan évvel ezelőtt az akkori Jugoszláv Népköztársaság fővárosában, Belgrádban alakult meg a mozgalom. Azokat az országokat tömörítette, amelyek nem csatlakoztak egyik nagyhatalmi katonai (USA vagy Szovjetunió vezette) tömörüléshez sem. 

A történelem ezt úgy jegyzi, hogy négy politikai vezető elképzelése vált valóra: Jugoszlávia elnöke, Josip Broz Tito, Indonézia első elnöke, Sukarno, India első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru, valamint Egyiptom második elnöke, Gamal Abden-Nasszer tekinthető a mozgalom megalapítójának. Ők négyen abban az időben ismert szószólói voltak a középutasságnak, a tömbön kívüliségnek. A függetlenségük megőrzésére törekvő országokat akarták megkímélni a nyugati és a keleti tömb között folyó hidegháborútól. 1961-ben 25 állam vezetője vett részt a mozgalom első konferenciáján Belgrádban. Ma 120 állam tagja a mozgalomnak, 17 ország – köztük Oroszország – pedig megfigyelői státuszt kapott is. A mozgalom a világ lakosságának 55 százalékát, a világ államainak többségét, valamint az ENSZ tagságának kétharmadát képviseli.

Az el nem kötelezettek mozgalmának hatvanadik évfordulója alkalmából hétfőn Belgrádban kétnapos csúcs kezdődött, amelyet Szerbia Azerbajdzsánnal közösen szervezett meg. 

Alekszandar Vucsics szerb elnök a csúcstalálkozó megnyitóján hangsúlyozta, hogy a nemzetközi együttműködés az egyetlen út az emberiség általános jólétéhez. Reményét fejezte ki, hogy a csúcstalálkozó során nemcsak a múltról fognak beszélni, hanem arról a jövőről is, amelyet együtt szeretnénk építeni.

A csúcstalálkozón több mint száz ország képviselője, kilenc nemzetközi szervezet küldöttsége és negyven külügyminiszter vesz rész. Meghívott vendégként pedig jelen van Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere is. Lavrov jelenlétére azonban sokan úgy tekintenek, hogy Oroszország – a hátsó bejáraton keresztül – az el nem kötelezettek körében is szeretné a befolyását növelni, Szerbia pedig ehhez asszisztál. Valójában azonban maga Szerbia is csak megfigyelői státusszal rendelkezik az el nem kötelezett országok mozgalmában, akárcsak Oroszország. A fejleményekre azonban úgy is lehet tekinteni, hogy Szerbia ezzel is üzen a „bővítési fáradtságtól” kimerült EU-nak, hogy léteznek más opciók is. Nikola Selaković szerb külügyminiszter azt mondta, hogy Szerbiának stratégiai célja az EU-tagság, de számít a mozgalombéli barátaira is. 

Szerbia nemcsak Oroszország és Kína, hanem az el nem kötelezett országok barátja is 

– fogalmazott.

Alekszandar Vucsics szerb elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Belgrádban Fotó: Andrej Csukics

Mivel az utóbbi időben gyorsan változnak a viszonyok a világpolitikában, és a súlypontok áthelyeződésének korában élünk, nem zárható ki az sem, hogy az el nem kötelezettek befolyása is megnő. 

Az eredeti elképzelés valójában többször is módosult. Az 1979-ben aláírt havannai nyilatkozat szerint a szervezet célja a nemzeti függetlenség, szuverenitás, területi integritás és biztonság biztosítása, valamint az imperializmus, gyarmatosítás, neokolonializmus, apartheid, rasszizmus és cionizmus, a külső agresszió, okkupáció, a hegemonizmus, valamint a tömbpolitika elleni harc. 

Nem mellékes szempont azonban a mozgalom gazdasági vetülete sem. Bár nincsenek vámmentességről szóló, vagy szabadkereskedelmi megállapodások sem, annak idején a ’60-as években Josip Broz Tito viszonylag sikeres külpolitikájának köszönhetően a jugoszláv építőipar számos el nem kötelezett országban vett részt a különféle építkezések, infrastrukturális fejlesztések megvalósításában, ami akkor a szektor felemelkedését eredményezte. A mostani csúcstalálkozón is tárgyalnak egymással a tagországok és a megfigyelők a gazdasági együttműködés lehetőségeiről is.  

Érdekes tény az is, hogy Törökország mint az egyedüli NATO-tagország szintén ott van a meghívott vendégek között. 

Mevlut Csavusoglu török külügyminiszter a plenáris ülésen azt mondta, hogy az el nem kötelezett mozgalom eredeti célkitűzései ma is ugyanolyan fontosak és aktuálisak, mint hatvan évvel ezelőtt.

Belgrádban a régió egyik legnépesebb csúcstalálkozója zajlik, bizonyos források szerint Európa idei legnépesebb csúcstalálkozója. A küldöttségek egy része már napokkal ezelőtt megérkezett a szerb fővárosba, akiknek biztonságáról és ellátásáról több ezren gondoskodnak. A szerb sajtó hangsúlyozza, hogy a résztvevők elszállásolása során a vallási és kulturális különbözőségeket is szem előtt tartották. A magas szintű találkozókat például a belgrádi vásárcsarnokban tartják, és külön helyiséget irányoztak elő a vallási szertartások megtartására. Az étkeztetésre is külön ügyelnek: igény esetén a hindu és a halal elvárások szerint készítik el a vendégek ételeit.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök fogadja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Belgrádban 2021. október 10-én Fotó: MTI/EPA/Andrej Csukics