Elhúzódó belpolitikai patthelyzet jöhet Csehországban

Számos jogi és politikai kérdés bonyolítja a prágai kormányalakítást.

2021. 10. 13. 6:04
BABIS, Andrej
Prga, 2021. oktber 8. Andrej Babis cseh miniszterelnk a kormnyz ANO mozgalom vezetje (j) a kormnyfjelltek rdis vitja eltt Prgban 2021. oktber 8-n. Csehorszgban oktber 8-9-n vlasztjk meg a parlamenti alshz 200 kpviseljt. MTI/EPA/Martin Divisek Fotó: Martin Divisek
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Továbbra is bizonytalan a cseh belpolitikai helyzet a hétvégén tartott parlamenti választások után, hónapokig tartó kormányalakítási tárgyalások következhetnek. Ez a forgatókönyv részben abból adódik, hogy a 77 éves köztársasági elnök, Miloš Zeman kórházban van, az intenzív osztályon ápolják, márpedig az államfőnek kellene kormányalakítási megbízást adnia valamelyik pártnak. A cseh sajtó már a következő hetek eseményeit latolgatja: annyi biztos, hogy egy hónapon belül össze kell ülnie az új parlamentnek, amely megválasztja az alsóház elnökét, ezt követően kerül sor a kormányalakítási megbízatásra.

Ha azonban az államfő nem tudja ellátni az alkotmányban ráruházott feladatkört, az ellenzék kezére került parlament megfoszthatja jogköreitől, és az alsóházi elnök döntheti el, ki próbálhat meg koalíciót alkotni.

Miloš Zeman korábban azt ígérte, hogy a győztes pártnak ad erre lehetőséget, amely a puszta számokat tekintve a jobbközép–liberális ANO. A visegrádi négyekkel és a magyar kormánnyal szoros kapcsolatot ápoló Andrej Babiš eddigi miniszterelnök pártja szerezte a legtöbb mandátumot – 72-t a kétszáz fős alsóházban – és a legtöbb szavazatot is – a voksok 27,1 százalékát –, ha a konkrét pártok, nem a választási szövetségek eredményét vesszük figyelembe. A hárompárti ellenzéki konzervatív koalíció, az Együtt ugyanis összesen 27,8 százalékon végzett, de eggyel kevesebb képviselői hellyel rendelkezik, mint az ANO.

Ha Zeman rövid időn belül visszatér ez elnöki hivatalba, könnyen megismétlődhet a 2017-es forgatókönyv, amikor az államfő ragaszkodott a legerősebb párt – akkor is az ANO –, egyben szövetségese, Babiš kormányalakításához.

Így történt meg, hogy az októberi választásokat követően Babiš – partnerek híján – először kisebbségi kormánnyal próbálkozott, a bizalmi szavazás elvesztése után pedig elhúzódó koalíciós tárgyalásokba kezdett. Nyolc hónappal később, 2018 júniusára egyezett meg a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal a kormányzati együttműködésről.

– Zeman szerepe kulcsfontosságú volt, hiszen a bizalmi szavazás elvesztése után is Babišt kérte fel kormányalakításra. Az alkotmányban ráadásul nincs meghatározva, hogy mennyi ideig tarthat ez a patthelyzet

 – mondta el lapunknak Garai Nikolett, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. Babiš tegnap úgy nyilatkozott, Zeman vasárnap ígéretet tett neki, hogy őt fogja megbízni kormányalakítással. A miniszterelnök ugyanakkor azt is közölte: számol azzal, hogy ellenzékbe kell vonulnia.

Babišnak ugyanis nincs sok potenciális partnere.

A baloldali pártok kiestek a képviselőházból, a bevándorlásellenes SPD-nek pedig húsz mandátuma van, ami nem elég a többséghez. Az Együtt és a másik ellenzéki választási szövetség, a kétpárti liberális–zöldpárti Kalózok és Polgármesterek pedig kizárta az együttműködést az ANO-val. Sőt, memorandumot írtak alá: a „Babiš-ellenesség” nevében ötpárti koalíciót szeretnének alkotni. Még az ANO-hoz ideológiailag legközelebb álló Polgári Demokrata Párt (ODS), az Együtt legerősebb tagpártja is elutasította az ANO-val kötött koalíciót, noha Babiš utalt arra, hogy megkörnyékezné a pártot.

Jiří Ovčáček elnöki szóvivő hiába jelentette be hétfőn, hogy Miloš Zeman képes ellátni elnöki feladatait, sajtóértesülések szerint a felsőházban a jövő héten vitát tartanak a jelenlegi államfő jogainak megkurtításáról. Ha ezzel az eljárással könnyebben hatalomra is jut az ellenzéki összefogás, nem garantált, hogy stabil kormánya lesz Csehországnak.

– Az egyik jobbközép–konzervatív csoportosulás, a másik progresszív–centrista. Más az EU integrációjáról, az euró bevezetéséről, az adózásról, a társadalompolitikai és LMBTQ-kérdésekről alkotott véleményük

– hangsúlyozta Garai Nikolett, aki szerint még az Együttön belül is komoly nézeteltérések adódhatnak. Míg az ODS az Európai Parlamentben a konzervatív–euroszkeptikus pártcsaládban foglal helyet, s vezetőjük, Petr Fiala több alkalommal védelmébe vette az uniós támadások kereszttüzébe került Magyarországot, addig a TOP 09 és a kereszténydemokrata KDU–ČSL az Európai Néppárt azon szárnyához tartozik, amely követelte a magyar kormánypárt, a Fidesz kizárását.

– Nem lesz könnyű fenntartani az ötpárti kormánykoalíciót, és akkor újra eljöhet a mi időnk

– mondta a Lidové noviny című lapnak Ivo Vondrák ANO-képviselő.

 

Borítókép: Andrej Babiš cseh miniszterelnök a kormányfőjelöltek rádiós vitája előtt Prágában 2021. október 8-án
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.