Ma került sor a Mario Draghi olasz miniszterelnök által kezdeményezett húsz gazdaságilag legfejlettebb ország rendkívüli virtuális csúcstalálkozójára. A G20 országainak közös stratégiát kell kidolgoznia az afganisztáni helyzet kezelésére, a tálibokhoz való viszonyulásra. Olaszország az elmúlt húsz évben aktív főszereplője volt a térség békemissziójának, most sem vonhatja ki magát a konfliktus kezeléséből.
Afganisztán segítése erkölcsi kötelességünk
– nyilatkozta Draghi a csúcstalálkozó előkészítése kapcsán.
A tárgyalások középpontjában a súlyos humanitárius krízis kezelése áll, amely a tél beálltával könnyen a migrációs hullám megerősödéséhez vezethet, továbbá a terrorizmus elleni harc, a kábítószer-kereskedelem megfékezése, valamint az ország belbiztonságának a megteremtése.
A tálib kormány elismerése nem szerepel a vitatémák között, csupán az emberi jogok védelmére irányuló összefogás a cél.
A virtuális csúcstalálkozót megelőző húsz napban az olasz miniszterelnök bilaterális tárgyalásokat folytatott külön a felekkel. Az Európai Bizottság elnöke mellett részt vesznek a 19 ország képviselői. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felhívást intézett az G20-csoport tagjaihoz, hangsúlyozva, mindannyian magas árat fizetünk, ha Afganisztán összeomlását nem sikerül megakadályoznunk. A helyi gazdaság összeomlását azonnali pénzforrások biztosításával lehet megelőzni. Joe Biden amerikai elnök a terrorizmus elleni közös fellépésre hívta fel a figyelmet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az EU egymilliárd eurós alapot különített el az afgán lakosság és az őket befogadó szomszédos országok megsegítésére.
Mindent meg kell tennünk, hogy Afganisztánban elkerüljük a humanitárius katasztrófát és egy társadalmi, gazdasági összeomlást. Azonnal kell cselekednünk
– hívta fel a figyelmet a bizottság elnöke.
Vang Ji kínai külügyminiszter, aki Hszi Csin-ping államfő képviseletében jelent meg a G20-csúcstalálkozón, azt hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani Afganisztán szuverenitását és Kabul függetlenségét. Mint mondta, az ország ügyeibe való külső beavatkozás vagy katonai nyomás gyakorlása további zavargások és szegénység előidézői lehetnek.
Mario Draghi a tárgyalásokat követő sajtókonferencián elmondta, a tagországok készen állnak az afganisztáni helyzet stabilizálásában való szerepvállalásra. Tisztában vannak az országban kialakult humanitárius krízis súlyosságával. Különös aggodalmat váltott ki a nők és a lányok helyzete, akiket megfosztottak az oktatáshoz való joguktól. A felek megállapodtak abban, hogy nem térhetnek vissza a húsz évvel ezelőtti állapotok. Sajtóforrások előrejelzései már korábban utaltak rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jelenik meg az Afganisztán helyzetét tárgyaló csúcson.
Borítókép: Kabuli utcakép augusztusban
Fotó: MTI/EPA
