„Ezrek indulhatnak meg Afganisztánból”

– A jelenlegi körülmények alapján szinte biztosra vehető, hogy sokan szeretnék elhagyni Afganisztánt és ezrek fognak megindulni a szomszédos országok felé, noha nem lesz egyszerű eljutniuk Európáig – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Manizha Bakhtari, Afganisztán bécsi nagykövete. A diplomata arról is beszélt: hazája biztonságos fellegvár lesz a terroristáknak, ami újabb háborút vonhat maga után.

20211015 BÉCS Afganisztán nagykövete Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Hacsak a tálibok nem kötnek kompromisszumot egy egységkormány létrehozása érdekében, nem hagyják az embereket szabadon élni, tiszteletben tartják az emberi jogokat – különösen a nők jogait –, visszaengedik a lányokat az iskolákba és engedélyezik a nőknek, hogy ismét munkába álljanak. Ebben az esetben természetesen senki nem akarja majd elhagyni az országot, maradni akarnak majd az emberek. Amikor az emberek elmennek, annak oka van.

– Lát arra esélyt, hogy az afganisztáni helyzet ismét háborúba torkolljon?

– A helyzet jelenleg nagyon törékeny. Nehéz megjósolni Afganisztán jövőjét, de ahogy látja, aggodalomra ad okot a tálibok jelenléte. Először is, Afganisztán ismét biztonságos menedékhely lett a nemzetközi terroristák számára. Nemrégiben még Putyin elnök is kijelentette, hogy Szíriából és más közel-keleti országokból iszlám szélsőségesek szeretnének Afganisztánba menni, továbbá a tálibok sem mutatták jelét annak, hogy megszakították volna kapcsolataikat az al-Kaidával. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor valószínű, hogy Afganisztán biztonságos fellegvár lesz a terroristák számára, ami újabb háborút vonhat maga után. Másrészt van némi ellenállás a tálibokkal szemben Afganisztánban, amiről nem mondanám, hogy hatalmas, de napról napra egyre nagyobb és nagyobb lehet. Korábban említettem, hogy a tálibok nem alakítottak ki egységkormányt, ezért sokan nem hallathatták a hangjukat. Úgy gondolom, ha a tálibok így folytatják, van esély a nagyobb ellenállásra, ami szintén háborúhoz vezethet, de remélem, ez nem fog megtörténni. Népünk belefáradt a negyvenévnyi háborúba és nem akarnak újabbat. Sokan nem boldogok Afganisztánban, de nem akarnak erőszakot alkalmazni, csak békésen élni. Az utóbbi időben a nők az utcákra vonultak és a jogaikért kiáltottak, ezek a felvonulások békések voltak. Tudjuk, a háború és a fegyveres erő alkalmazása nem megoldás. Az emberek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy elkerüljék az erőszakot.

– Ön szerint van esély arra, hogy az afgánok visszafoglalják Kabult és ismét irányításuk alá vonják az országot?

– Trükkös kérdés, tekintve, hogy mi a kormány részeként működünk. Ahogy azt ön is látja, a kormány legitimitása továbbra is létezik, még ha fizikailag nincs is jelen, miután a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban az ENSZ mandátuma, az Egyesült Államokkal kötött megállapodás és a 2513. számú határozat ellenére. Hogy az Afganisztáni Iszlám Köztársaság kormánya fogja-e újból vezetni az országot? Nem tudom. Tényleg nem tudom, kevés esélyt látok rá. Talán más összetétellel, de nem úgy, mint korábban: ugyanazzal az elnökkel, ugyanazokkal a miniszterekkel. Politikusaink Afganisztánon belül és kívül is konzultálnak egymással, próbálnak kiutat találni ebből a helyzetből. Meg kell említeni azt is, hogy a tálibok jelentik most Afganisztán valóságát, ezt nem titkoljuk, vannak gyökereik az országban, mi viszont folytatni akarjuk a tárgyalásokat velük, hogy tartós békét teremthessünk az országban. Tudniillik a béke nem csak a háború hiányát jelenti, hanem a béke és az igazságosság meglétét is. Jelenleg nincs tartós béke Afganisztánban, ezért továbbra is az egységkormány létrehozására igyekszünk ösztönözni a tálibokat, valamint arra, hogy vegyék figyelembe az összes nemzetközi és nemzeti szabályozást, ha irányítani akarják az országot.

– Olvastam a Kronen Zeitung osztrák napilapnak adott interjúját még szeptember elején, amelyben arra szólította fel a világot, hogy ne ismerjék el a tálib vezetést. Mit gondol arról, hogy számos kormány már tárgyalt Afganisztán új vezetésével?

– Egy dolgot tisztázzunk: Afganisztán jelenleg súlyos humanitárius válsággal néz szembe. 

Tehát az afganisztáni helyzet kezeléséhez a nemzetközi közösségnek kapcsolatba kell lépnie a tálibokkal, mivel enélkül hogyan juttatnák el a segélyeket, a különböző szolgáltatásokat Afganisztánba? 

Ez elengedhetetlen, hiszen nem kerülhetik el, hogy kapcsolatba lépjenek a tálibokkal, igaz? Tehát, tegyünk különbséget az elismerés és a tálibokkal való kapcsolattartás között, mivel jogi szempontból ez két különböző dolog. A nemzetközi közösség ez idáig nem ismerte el a tálibokat legitim kormányként. Még azok az országok sem, amelyek szoros kapcsolatban állnak velük és évek óta támogatják őket, mint például Pakisztán és Katar. Nyilvánosan bejelentették, amíg a tálibok nem tartják tiszteletben különösen a nők jogait, nem fogják elismerni őket. Egyetértek Önnel, a tálibok valóban ellátogattak Katarba és Törökországba, de mindez nem jelent nemzetközi elismerést. Erre persze sor kerülhet, de nem mostanában. A táliboknak mindenekelőtt nincs intellektuális kapacitása sem egy ország irányítására, valamint többen közülük jól ismert terroristák. Hadd mondjak egy példát: Sziradzsuddin Hakkáni belügyminiszter szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján és nagyon sok hozzá hasonló személy van a kabinetben. Hogyan ismerhetne el a világ egy ilyen terrorszervezetet, hacsak nem hajtanak végre alapvető változtatásokat? Véleményem szerint egy ilyen csoport legitim kormányként való elismerése más következményekkel is járhat. Hadd említsem meg például a nigériai Boko Haramot. Ez egy terrorszervezet, amely igyekszik a terrorizmus minden eszközét bevetni a kormány megfélemlítése és a terror fenntartása érdekében. Tehát ha elismernék a tálibokat, mi lenne a Boko Harammal? Egy nap majd előállnak azzal, hogy sikerült átvenniük a hatalmat és törvényes kormánynak nevezik magukat. Úgy gondolom, ez sok problémát okozna a világban. Biztos vagyok benne, hogy a nemzetközi vezetők nagyon okosak és bölcsek, jó döntést fognak hozni. Azonban fel kell venniük a kapcsolatot a tálibokkal, hogy segélyeket és szolgáltatásokat juttathassanak Afganisztánba. A népnek segítségre van szüksége.

– Lát esélyt arra, hogy valaha visszatérjen Afganisztánba?

– Afganisztán az én szeretett országom, és egyetlen olyan esélyt sem fogok elvesztegetni, hogy visszatérjek. A jelenlegi körülmények azonban nem engedik ezt meg. Kormányzati alkalmazottként és nőként nem látok számomra jövőt Afganisztánban, életveszélyben lennék ott. De ha a helyzet úgy adná, boldogan, büszkén térnék haza és ott is maradnék. Jelenleg én és a csapatom is igyekszünk minden erőnket abba fektetni, hogy békét teremtsünk az országban. Nekünk ez személyes és egyben nemzeti kötelességünk is. Természetesen szívesen visszatérnék Afganisztánba.

Borítókép: Manizha Bakhtari, Afganisztán bécsi nagykövete. 

Fotó: Mirkó István