Még novemberben folytatódhatnak a tárgyalások Irán és a nyugati hatalmak között az atomalkuról. A hírről a Twitteren számolt be a perzsa köztársaság helyettes külügyminisztere, Alí Baqerí a minap. „A pontos dátumot a jövő héten jelentjük be” – írta bejegyzésében a politikus, miután szerdán találkozott Enrique Morával, aki az Európai Uniót képviseli az egyeztetések során. Ez hatalmas előrelépés a kialakult helyzet megoldása felé, ugyanis Ebrahim Raiszi iráni elnök júniusi megválasztása óta a tárgyalások zátonyra futottak.
Az Egyesült Államok iráni különmegbízottja korábban már egy B terv lehetőségét pedzegette arra az esetre, ha Irán kihátrál az alku újratárgyalása elől, hozzátéve, hogy a megállapodás újraélesztésének szempontjából kritikus fázishoz érkeztek az egyeztetések.
Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei az 1979-es radikális iszlám forradalom győzelme óta alkalmaznak különböző szankciókat Iránnal szemben, azonban ezek száma 2005-től nőtt meg ugrásszerűen, Irán atomfegyver-fejlesztési ambíciói miatt. Az olaj- és fegyverembargótól kezdve a különböző iráni üzletemberek és politikusok külföldi vagyonainak és tranzakcióiknak a befagyasztásáig mindent megtettek annak érdekében, hogy az ország gazdaságát tönkretegyék, megakadályozva ezzel az atomprogram további sikereit. A szankciók hatásosak voltak, Irán kellőképpen meggyengült ahhoz, hogy 2015 júliusában a Biztonsági Tanács öt állandó tagjával – Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és az Egyesült Királyság –, valamint Németországgal és az Európai Unióval megegyezzen nukleáris programjának leszereléséről.
Az atomalku keretein belül Irán vállalta, hogy nem állít elő se magasan dúsított uránt, se plutóniumot – ezek az atomfegyverek készítéséhez elengedhetetlenek –, valamint csak energiaellátásra és gyógyászati célokra használhatja már meglévő nukleáris létesítményeit. Emellett korlátozták az urándúsító centrifugáinak számát és típusait, valamint biztosítania kellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakemberei által történő ellenőrzéseket, és folyamatos beszámolókat kellett adnia nukleáris tevékenységéről a szervezet számára.
Ezekért cserébe a nyugati hatalmak több szankciót is feloldottak az országgal szemben, ami így több ezer milliárd dollár bevételhez juthatott, például az olajexport terén megnyíló új piacoknak köszönhetően.
Az első években gördülékenyen mentek a dolgok, az iráni gazdaság rengeteget profitált az alkuból, valamint Teherán is tartotta magát vállalásaihoz. 2018-ban aztán a Donald Trump vezette Egyesült Államok kihátrált a megállapodásból, Irán ballisztikus rakétaprogramja és közel-keleti proxy hadviselése miatt. A volt amerikai elnök egyik kritikája volt az alkuval kapcsolatban, hogy az csak késlelteti az iráni atomfegyver megalkotását, de nem akadályozza meg azt. Innentől kezdve újra életbe léptek a szankciók, valamint Irán is visszatért az alku előtti nukleáris gyakorlatához.
Joe Biden elnökválasztási kampányának ugyanakkor egyik fontos ígérete volt az atomalkuba való visszalépés, ennek megfelelően 2021 áprilisában elkezdődtek a tárgyalások.
Az új elnök azonban egy szélesebb körű, a ballisztikus rakétákra is kiterjedő megállapodás vízióját vázolta fel, ami Teherán részéről elfogadhatatlan, így hamar zátonyra futottak az egyeztetések.
Ennek ellenére mindegyik fél profitálhat az alkuból: Irán gazdasága újra a 2015 után tapasztalt fellendülésen mehetne keresztül, Európa számára új lehetőségek nyílnának meg az olajimportban, a Biden-adminisztráció részéről pedig presztízskérdés, hogy sikerül-e újratárgyalni a megállapodást.
Borítókép: AFP via Getty Images/Atta Kenare
