Az Európai Unió tizenkét tagországa levélben arra szólította fel Brüsszelt, hogy sürgősen szigorítsa az illegális migránsokkal szembeni határintézkedéseket. A dokumentumot csütörtökön írták alá, még a Luxemburgban tartandó pénteki belügyminiszteri találkozó előtt, amelyen napirenden van az Európai Unió külső határainak védelmének megvitatása is. A levél gyors és konkrét megoldásokat, valamint határozott válaszokat sürget az illegális migráció és más hibrid fenyegetések megakadályozása érdekében. Az aláírók szerint az egyik legfőbb probléma, a schengeni határ-ellenőrzési kódex nem tesz említést arról, hogy az államok milyen lépéseket tehetnek abban az esetben, ha egy unión kívüli ország szándékosan, politikai nyomásgyakorlás céljából küld menekülteket valamely tagország határára.
A schengeni térség integritásának és megfelelő működésének biztosítása érdekében minden külső határt maximális védelemmel kell ellátni
– áll a levélben, amelyben azt is hangsúlyozzák az aláírók, „egyetlen harmadik ország sem használhatja fel menekültügyi rendszerünket politikai nyomásgyakorlás és az Európai Unió, valamint tagállamai zsarolására”.
Az ügyben érintett uniós tagállamok úgy vélik, a jelenleg hatályos törvénykezés szerint nincs lehetőség arra, hogy a határvédelem érdemben felvegye a harcot az illegális migrációval, valamint az emberkereskedelemmel szemben. A levél arról tesz említést, hogy határellenőrzés lekorlátozódik a határátkelőhelyeken végzett munkákra, az illegális bevándorlás azonban nem a hivatalos ellenőrző pontokon történik. „A határellenőrzés fő célja az illegális határátlépések megakadályozása, a határokon átnyúló bűnüldözés elleni fellépés, valamint az intézkedni olyan személyek ellen, akik jogtalanul lépték át a határt” – hangsúlyozza a levél a schengeni határellenőrzési kódex hiányosságait, amely azt is kiemeli, hogy a határok védelme az egész Európai Unió biztonsága szempontjából prioritás.
A schengeni határellenőrzési kódex nem ír elő fizikai akadályt mint védelmi intézkedést az Európai Unió külső határain, amely az unió egész érdekét szolgálná
– mutat rá a tizenkét tagállam, amelyek egyúttal egy uniós pénzből finanszírozott határvédelmi fal felépítését is szorgalmazzák.
A nemzeti szinten íródott levelet Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia írta alá. Hazánkat Pintér Sándor belügyminiszter képviseli az ügyben, aki kedden, a visegrádi országok (V4) és Ausztria, valamint Szlovénia belügyminiszteri találkozóját követően is azt hangoztatta, „meg kell védeni az Európai Unió külső határait az illegális migráció jelentette veszélytől”.
Növekszik a migrációs nyomás
Az Európai Bizottság (EB) adatai szerint az idei év első hét hónapjában 85 700 illegális bevándorlót regisztráltak a hatóságok, ez az arány 66 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt ugyanezen időszak alatt. A migrációs útvonalak közül a közép- és nyugat-mediterrán útvonalon mutattak ki jelentősebb növekedést: előbbi esetében 102 százalékos, utóbbi esetében pedig 66 százalékos emelkedésről beszélhetünk. Az Európai Unió keleti határainál azonban még inkább aggasztó a helyzet, ugyanis a Belarusz határainál zajló migrációs válság is egyre súlyosabbá válik.
Borítókép: Illegális bevándorlók a litvániai Rudninkai gyakorlótéren létesített sátortábor területén Vilniustól délre 2021. augusztus 4-én. Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis
