Szeptember végén a világ szinte minden sajtóorgánuma beszámolt a brit üzemanyaghiányról és a benzinkutaknál kígyózó sorokról, a helyzet normalizálódásáról azonban már kevesebb hír érkezik.
Pedig igenis lehet már sorban állás nélkül benzint és gázolajat venni a kutaknál, ami azt jelzi, a káosz fő oka valóban a pánikvásárlás volt.
A feldolgozók már akkor is jelezték, hogy nem üzemanyagból nincs elég, hanem a kiszállítási kapacitás a korlátozott.
Az Egyesült Királyságot hat nagy olajfinomító látja el üzemanyaggal, ahová tartályhajókon érkezik a nyersolaj, elsősorban a Közel-Keletről. A tengeri szállításokban nincs és nem is volt fennakadás, a finomítókból pedig főként vezetéken jut el az üzemanyag az elosztó terminálokba, tehát ez sem okozhatott gondot. Az elosztó terminálokból viszont szinte kizárólag közúton, tartálykocsikban kerül az üzemanyag a kutakhoz, és ez volt a szűk keresztmetszet.
Persze nem annyira szűk, mint amekkora a hiány volt: a forgalmazók szerint a normál kapacitás 90 százaléka most is rendelkezésre állt, de a vásárlók körében kitört a pánik: míg egy 36 ezer literes tartálykocsi-szállítmány egy belvárosi benzinkútnál napokig elegendő, most hat óra alatt elfogyott a készlet. Ilyen szintű vásárlói igényt teljes szállítókapacitással sem lehetett volna kielégíteni.
A sorok eltűnése persze nem jelenti azt, hogy az ellátóláncban minden rendben van.
Becslések szerint a szigetországnak 600 ezer kamionsofőrre lenne szüksége (az Egyesült Királyságban az áruszállítás közel 80 százaléka közúton történik), amiből mintegy 100 ezer hiányzik. A brexitellenes sajtóorgánumok hajlamosak ezt teljes egészében az EU-ból való kilépésre fogni, míg a brexitet támogató Daily Mail napilap arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU-ban is mintegy 400 ezer sofőr hiányzik.
Tény, hogy a brexit után akár 20 ezer sofőr is távozhatott a brit munkaerőpiacról, bár minden brexit előtt érkezett munkavállaló számára nyitva állt a maradás lehetősége.
Az ő esetükben sokkal inkább az alacsony bérek és a hazai gazdaságok fellendülése állhatott a döntés hátterében, és persze az is, hogy a kamionsofőrség sok kényelmetlenséggel járó szakma, és emiatt egyre kevésbé népszerű. Jelzésértékű, hogy a sofőrök átlagéletkora 50 év fölött van.
A sofőrhiány másik oka az, hogy a járványügyi korlátozások miatt 40 ezerrel kevesebb vizsgalehetőség volt, így az sem tudta megszerezni a kamionos jogosítványt, aki vállalta volna a sofőrséget. Tartálykocsi vezetéséhez pedig még külön vizsga is kell, amit csak két év „normál” kamionos gyakorlat után lehet letenni. A veszélyes anyagokat szállító sofőrök bére akár 60 százalékkal is magasabb, de nem lehet egyik napról a másikra új vezetőket hadrendbe állítani.
A kormány ezért 5000 ideiglenes munkavállalói vízum kiadásáról döntött, az iparág szerint azonban ez csak csepp a tengerben, és néhány hónapos brit munkaviszonyért kevesen fogják feladni otthoni egzisztenciájukat.
De más, főleg alacsony képzettséget igénylő munkakör betöltése is problémákat okozhat. Ezekre eddig lehetett az EU-ból – és azon belül is főleg Kelet-Közép-Európából – dolgozókat toborozni, akik kellő nyelvtudás nélkül kevéssé tudták érvényesíteni érdekeiket, és az alacsony bérekért is elvégezték a munkát. Ugyanakkor a drága megélhetés miatt csak keveset tudtak félretenni, és részben a járvány, részben a hazai gazdasági fellendülés miatt sokan hazaköltöztek – ezt erősítette meg az egyik angliai csomagszállításra szakosodott hazai kisvállalkozás munkatársa is.
A brexit utáni munkavállalási szabályok pedig éppen az alacsonyan képzett munkaerő importja elé állítanak akadályokat, így valóban nehezebb lesz mezőgazdasági idénymunkásokat vagy élelmiszeripari dolgozókat találni, ami viszont veszélyeztetheti a 2004 óta az ilyen olcsó munkaerőre épülő ellátást.
A kormánynak persze van lehetősége engedményeket tenni a hiányszakmák terén, de ahogy Boris Johnson miniszterelnök fogalmazott, nem ez a hosszú távú cél.
A gondot az jelenti, hogy már így is megvalósulni látszik a teljes foglalkoztatottság: szakértők szerint az 5 százalékos munkanélküliség mellett nehéz lesz belföldi munkaerővel feltölteni ezeket a munkahelyeket. Ugyanakkor az is igaz, hogy a koronavírus-járvány ellenére is alacsony munkanélküliséghez a kormány bőkezű bértámogatási programja is hozzájárult – a járvány idején dolgozók bérének 80 százalékát is átvállalta az állam, feltéve, hogy munkáltatójuk nem bocsátja el őket. Ez a támogatási program szeptember 30-ával véget ért, és
becslések szerint akár 700 ezer ember állása is bizonytalanná válhat.
Az azonban aligha lehet kétséges, hogy a kereslet és a kínálat aránya a munkaerőpiacon is éreztetni fogja a hatását, és a munkáltatók béremelésre fognak kényszerülni. Ennek egy részét talán a profitjuk terhére teszik, de egy részét minden bizonnyal áthárítják majd a vásárlókra. Ez pedig inflációt gerjeszt, ami most még jól is jöhet a Covid-járvány alatt elképesztő mértékben eladósodott kormánynak.
Borítókép: Üzemanyaghiányra figyelmeztető jelzések a töltőpisztolyokon egy londoni benzinkúton 2021. szeptember 30-án
Fotó: MTI/AP/Frank Augstein
