Rendkívüli mértékben, 46 százalékkal nőtt az öngyilkosság aránya az amerikai hadsereg aktív állományának körében az előző év ugyanezen szakaszához viszonyítva, derült ki a Pentagon által a minap közölt adatokból. 2021 második negyedévében ugyanis hatvan katona vetett véget életének, ezzel szemben – amióta elkezdődött a pandémia – mindössze hatvanheten hunytak el a koronavírus következtében.
– Az adatok aggasztók. A hadsereg kötelékébe tartozók és családjaik körében még mindig túl magas az öngyilkossági arány, és a tendenciák alapján nem haladunk jó irányba
– nyilatkozta Lloyd Austin védelmi miniszter. A Pentagon 2020-as öngyilkossági jelentése szerint tavaly 580-an vetettek véget önként az életüknek, hetvenhattal többen, mint az azt megelőző évben. Noha a védelmi minisztérium korábban aggodalmát fejezte ki, milyen hatással lesz a koronavírus a katonák mentális állapotára, a tendencia és az adatok nem mutatnak egyértelmű összefüggést a két jelenség között.
– Nem látunk olyan statisztikai változást a 2020-as és 2019-es adatok között, amely a járvánnyal kapcsolatos halálozások növekedését mutatná
– mondta Clement Coward, a Pentagon mentális egészséggel és felkészültséggel foglalkozó szervezetének ügyvezető igazgatója.
A probléma azonban nem új keletű, 2001. szeptember 11-e, azaz a terrorizmus elleni harc kezdete óta az öngyilkosságok száma folyamatosan növekszik az aktív és a tartalékos állomány, valamint a veteránok körében is. Ilyen jellegű és mértékű emelkedés utoljára a vietnami háború idején volt tapasztalható az amerikai hadseregben. Ennek pontos okát a kutatók még nem tudták meghatározni, azonban számos komponens közrejátszik benne.
Az afganisztáni és iraki háborúkban elterjedtté vált a rögtönzött robbanószerkezetek használata, amelynek következtében folyamatos veszélynek voltak kitéve a katonák, emiatt a bevetési stressz szintje megsokszorozódott. Emellett a gyakori robbanások miatt ugrásszerűen megnőtt a traumás agyi sérülések száma, ez a fajta sérülés a terrorizmus elleni harc „védjegyévé” vált.
Fontos tényező az öngyilkosságok számának növekedésében az is, hogy a fejlett orvosi ellátásnak és a háborúk elhúzódásának köszönhetően a megsérült katonák újra bevethetővé váltak, növelve ezzel a harcok okozta mentális betegségek – például a poszttraumás stressz – gyakoriságát.
A háborúk társadalmi támogatottságának csökkenésével és a veteránok megítélésének változásával sokszor értelmét veszti a hazatérés – egyre kevésbé látják értelmét a társadalomba való beilleszkedésnek. Emellett sok esetben szexuális traumák is érik őket, amely szintén hozzájárulhat az öngyilkossághoz, arról nem is beszélve, hogy kilátástalan helyzetük miatt sokan fordulnak alkoholhoz vagy más tudatmódosító szerekhez.
