Sebastián Piñera chilei elnök kedden szükségállapotot rendelt el Chile két déli régiójában, ahol az évek óta tartó folyamatos összecsapások az autonómiát követelő fegyveres mapucse indián csoportok és a biztonsági erők között egyre hevesebb fordulatokat vesznek. A rendkívüli állapot során a hadsereg egységeit is kivezénylik a területekre, „a nép, a közrend és a jogállamiság védelme érdekében” – nyilatkozta a chilei államfő.
Az elnöki bejelentést megelőzően, vasárnap is összecsaptak a felek, melynek következtében egy ember életét vesztette, valamint tizenheten megsérültek.
– Kritikusai szerint az elnök a katonák kivezénylésével csak árt a helyzetnek, elősegíti a konfliktus eszkalálódását – mondta az AFP hírügynökségnek a helyzetről Lucia Dammert, a chilei Santiagói Egyetem politikai elemzője.
A mapucse népcsoport Kr. e. 600–500 óta él a mai Chile és Argentína déli vidékein. Az európai gyarmatosítók érkezésével folyamatos harcok kezdődtek a spanyol konkvisztádorok és az indiánok között, azonban egészen 1882-ig sikeresen védték az ősi földet, a mai Araucanía régiót. Ezt követően mégis sikerült megtörni az ellenállást, és elkezdődött a mapucse indiánok asszimilációs folyamata, amely a mai napig akadályokba ütközik.
Mára a chilei népesség körülbelül tíz százalékát teszik ki, 1,7 millióan élnek itt, valamint hozzávetőlegesen kétszázezren Argentínában.
Az egyenlőtlenségek a többségi társadalom és a mapucse népcsoport tagjai között óriásiak, ez leginkább a felsőoktatás, a foglalkoztatottság és a jövedelem területein látszódik. Az általuk lakott Araucanía régió Chile legszegényebb térsége, 2017-es adatok szerint 17,2 százalékos volt a szegénység aránya, duplája, mint az országos átlag. Az őslakosok hatvan százalékkal keresnek kevesebbet, mint a chilei átlagjövedelem, valamint nagy az iskolázatlanság aránya, kevesen beszélik a spanyol nyelvet köreikben. Napjainkban az ősi földet különböző fakitermelő és mezőgazdasági cégek birtokolják, kiszorítva ezzel az indiánokat területükről.
Mivel Chile – szinte mindegyik dél-amerikai államhoz hasonlóan – függetlensége után egynemzetiségű államként épült fel, a bennszülött népeknek nincs semmiféle kulturális vagy politikai autonómiájuk.
Emiatt indultak el a kilencvenes évek elején a különböző mapucse mozgalmak, melyek önrendelkezést és földjeik visszaszolgáltatását követelték. Ezen mozgalmak utódai működnek ma is az ország déli régióiban, az utóbbi évtizedben egyre intenzívebben és erőszakosabban. Eleinte a chilei rendőri alakulatok túlkapásairól, civilek ellen elkövetett erőszakról lehetett olvasni, azonban mára a mapucse harcosok is egyre gyakrabban támadnak fegyvertelen chileiekre.
Chilében a nyáron – egy közel kétéves belpolitikai válságot követően – megkezdődött az új alkotmány kidolgozása, melyet egy mapucse származású hölgy, Elisa Loncón irányít.
A mapucsekérdés megoldásának módja az alkotmány, a jogszabályok és az ezzel kapcsolatos politikai gyakorlat megváltoztatása, valamint a párbeszéd és a konstruktív megállapodások elérése
– nyilatkozta a La Política Online hírportálnak Salvador Millalaleo, a Chilei Egyetem professzora.
Borítókép: Sebastián Piñera chilei elnök bejelentést tesz a santiagói La Moneda elnöki palotában 2021. október 9-én
Fotó: MTI/AP/Esteban Felix
