Megegyezett Joe Biden amerikai elnök és kínai hivatali kollégája, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) abban, hogy az Egyesült Államok betartja a tajvani megállapodást, vagyis az egy Kína elvet, amelynek értelmében az Egyesült Államok a pekingi vezetést ismeri el, nem a tajpejit. A megállapodás ugyanakkor azt is lehetővé teszi Washingtonnak, hogy nem hivatalos kapcsolatot tartson fenn a szigetországgal, miközben kitér arra, hogy Tajvan jövőjét csakis békés eszközökkel szabad rendezni.
A Reuters hírügynökség emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok Tajvan legnagyobb fegyverszállítója, és rendszeresen küld hadihajókat a Tajvani-szorosba a szabad hajózás elvének demonstrálására.
A Fehér Ház bejelentése éppen a Kína és Tajvan közti fokozódó feszültségek közepette érkezett. Cseu Kuo-cseng, a szigetország védelmi minisztere szerdán arról beszélt, hogy a két fél közötti kapcsolatok negyven év óta nem látott mélypontra süllyedtek. Úgy véli, a kínai hadsereg 2025-re képes lesz széleskörű inváziót indítani Tajvan ellen, ám Pekingnek egyelőre más dolgokat is figyelembe kell vennie. Hozzátette azt is, hogy múlt péntek óta, mindössze néhány nap alatt összesen 148 kínai katonai légi jármű hatolt a sziget légterébe. A különleges katonai kiadásokról döntő parlamenti bizottság szerdai ülésén kerül sor a különleges katonai kiadások költségvetésének felülvizsgálatára is, a BBC brit hírportál értesülései szerint ennek értéke 8,6 milliárd amerikai dollár, amelyet főként a haditengerészet fejlesztésére szánnak. A Deutsche Welle német hírportál hangsúlyozta, Kína ragaszkodik a szigethez, amelyet szükség esetén kész erőszakkal is elfoglalni.
Tajpejnek készenlétben kell állnia, Kína túl messzire ment
– szögezte le Szu Cseng-csang tajvani miniszterelnök.
A tajvani védelmi minisztérium szeptemberben közzétett elemzésében leszögezte azt is, Kína hadserege képes lenne megbénítani a sziget védelmi rendszerének egészét, a Tajvanra beszivárgott kínai kémek jelentős károkat tudnának okozni a gazdasági infrastruktúrában. Szakértők korábban arra hívták fel a figyelmet, Pekinget egyre inkább aggasztja, hogy az 1949 óta saját politikai vezetéssel bíró Tajvan mind erőteljesebben igyekszik függetlenedni a Kínai Népköztársaságtól. A két fél viszonya többéves közeledés után 2016-ban vált ismét fagyossá, miután a függetlenségpárti Caj Jing-ven lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.
