„Halott, és az is marad. Ilyen egyszerű” – büszkélkedett a nigériai hadsereg vezérkari főnöke, amikor bejelentette, hogy egységei sikeresen likvidálták Abu Musab al-Barnawi radikális iszlamista vezetőt. Másnap újabb sikereket könyvelhettek el: több nigériai hírportál is újabb, az Iszlám Állam nyugat-afrikai szervezetének (ISWAP) fontos tagjai ellen irányuló támadásról számolt be. Sajtóértesülések szerint az egyik rajtaütés során 20 terrorista vesztette életét, és megsérült Modou Okocha is, aki al-Barnawi mellett a szervezet egyik fő irányítója.
Az ISWAP 2016-ban szakadt ki a szintén Nigériában működő Boko Haram terrorszervezetből. Azóta a két terroristacsoport egymás ellenségei, gyakoriak az összecsapások a tagjaik között, kettejük harcában esett el például Abubakar Shekau, a Boko Haram véreskezű vezetője is. Most azonban úgy tűnik, hogy a nigériai hadsereg is képes súlyos veszteségeket okozni a terroristáknak, aminek az országban élő keresztények is örülhetnek.
A Boko Haram terrorszervezetet 2002-ben alapította Muhammed Yusuf muszlim vallási vezető azzal a céllal, hogy irányítása alá vonja Nigériát és saría alapú, radikális iszlamista kormányzást vezessen be. Habár a szervezet tevékenysége kezdetektől fogva magába foglalta a keresztények üldözését, Yusuf 2009-es halála után, Shekau hatalomra jutásával az atrocitások száma és kegyetlensége ugrásszerűen megnőtt.
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága szerint csak 2011 óta több mint 37 500 kereszténygyilkosság fűződik az ISWAP, a Boko Haram és más radikális iszlamista szervezetek nevéhez.
Egy másik amerikai szervezet, az International Christian Concern szerint ez a szám 2002 óta ötven és hetvenezer közé tehető, az elmúlt évtizedben az egész világot érintő kereszténygyilkosságok több mint fele Nigériában történt. Az InterSociety civil szervezet által készített friss kutatás szerint csak 2021 első kétszáz napjában legalább 3400 keresztény hívő, köztük tíz pap és lelkész vesztette életét a vallási üldöztetés miatt. Ez hatvannéggyel kevesebb, mint a 2020-ra vonatkozó egész évi becslés.
Ez azt jelenti, hogy átlagosan tizenhét keresztényt ölnek meg naponta.
Emellett körülbelül háromezer olyan fiatal lányról és nőről tudunk, akiket vallási hovatartozásuk miatt raboltak el és tartanak fogva. Ilyen a tizennégy éves Leah Sharibu esete is. A lányt 110 másik társával együtt rabolták el a Boko Haram emberei 2018-ban. A muszlim vallású gyermekeket szabadon engedték, azonban Leah nem tagadta meg keresztény hitét, őt a mai napig rabszolgaként tartják fogva. Egyes értesülések szerint a most tizenhét éves lány már a második, a fogvatartói által elkövetett nemi erőszakból fogant gyermekének adott életet.
2019-ben az ISWAP terroristái – bosszúból az Iszlám Állam vezetőjének meggyilkolásáért – tizenegy keresztényt fejeztek le. A videófelvételeket december 26-án hozták nyilvánosságra, erős üzenetet küldve ezzel az egész keresztény közösségnek.
Annak ellenére, hogy mennyire brutális támadások érik a keresztény hívőket és intézményeket Nigériában, a nemzetközi közösség keveset tesz a probléma megoldásáért. A cselekedeteteket elítélő beszédeken, közösségimédia-bejegyzéseken kívül konkrét lépésekről nem igazán lehet hallani, sőt, a mainstream médiában gyakran meg sem jelennek az atrocitásokról szóló hírek.
A nigériai hadsereg akciói talán adhatnak valamennyi reményt az ország keresztényei számára, azonban a nemzetközi közösség határozottabb fellépése nélkül az évtizedek óta tartó népirtás aligha tud megoldódni. Erről nyilatkozott Bono, a U2 zenekar frontembere, aki Afrikát végigutazva pontosan ismeri a helyzetet: „Nigéria stratégiai fontosságú ország – ezért is furcsa, hogy miért nem fordítanak rá több figyelmet. Szánalmas. Ha Nigéria kudarcot vall, Afrika vall kudarcot. Ha Afrika kudarcot vall, Európa is elbukik. Ha Európa elbukik, akkor Amerika többé nem lesz Amerika.” – mondta a New York Times napilapnak 2016-ban.
Borítókép: Abu Musab al-Barnawi, a nigériai Iszlám Állam vezetője.
