Vukovár elestének 30. évfordulóján a horvát nép azokra a hősökre emlékezik, akiknek szabadságát, a demokráciát és azt az életet köszönheti, amelyet a honvédő háború után élhet
– jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön, a kelet-szlavóniai városban elhangzott beszédében.
– Vukovár Horvátország és Horvátország Vukovár – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: ez abból is látszik, hogy Horvátország minden részéből és a szomszédos országokból tízezrek érkeztek Vukovárra, hogy a városnak a délszláv háború (1991–1995) idején történt elfoglalása 30. évfordulóján leróják kegyeletüket az áldozatok előtt.
Kiemelte: azoknak a háborús bűnösöknek az egyhatoda, akik ellen vádat emeltek, Vukovár térségében követte el bűntetteit. Emlékeztetett: vádat emeltek a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) teljes vezetése ellen, de egyének ellen is, és már több mint száz ítélet született, de még folyamatban vannak további perek. Elmondta: még mindig 1800 eltűnt embert tartanak nyilván Horvátországban. Kiemelte azt is:
Azoktól kérünk erre vonatkozóan információkat, akik tudnak róla, vagyis a szerb hatóságoktól és olyan személyektől, akik tudják, hol vannak a Horvátországért elesettek sírjai.
Belgrád az európai uniós előcsatlakozási tárgyalások során kötelezte magát, hogy eljár az ügyben – mondta, majd hozzáfűzte: – Erre mindig nagyon világosan rá fogunk mutatni.
A koronavírus-járvány ellenére idén is több tízezren vettek részt a Vukovár elestének évfordulójára rendezett emlékmeneten. Horvátországban a honvédő háborúban elesettek emléknapja második éve nemzeti ünnep és munkaszüneti nap.
A helyi kórháznál tartott ünnepség után a résztvevők öt és fél kilométeres sétát tettek a háború áldozatainak emlékét őrző temetőig, ahol megkoszorúzták a szimbolikus síremléket. A horvát nemzeti lobogókkal és csapatzászlókkal vonuló tömegben a kormányfő mellett ott volt Zoran Milanovic államfő, Gordan Jandrokovic házelnök és a miniszterek is.
Az elmúlt években a vukovári megemlékezés többször is belpolitikai csatározások színtere volt. 2013-ban például a megemlékezés szervezői megakadályozták, hogy Zoran Milanovic jelenlegi államfő – akkor szociáldemokrata miniszterelnök – és kormányának tagjai csatlakozzanak az emlékmenethez. Annak ellenére, hogy a kormány milliókat fektetett az infrastruktúrába, a munkahelyteremtésbe, és támogatta a gazdasági fellendülést, a város lakóinak száma az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, egyre több fiatal hagyja el. A szerb és a horvát lakosság között továbbra is feszült a viszony, a háború okozta sebek még mindig nem gyógyultak be teljesen.
1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok ostromgyűrűbe zárták Vukovárt, miután elfoglalták a horvát Baranyát és Szlavónia Duna-parti kistelepüléseit. A várost néhány száz horvát gárdista, rendőr és mintegy ezer, katonai tapasztalattal nem rendelkező önkéntes közel három hónapon keresztül védte a többszörös túlerővel szemben. Az ostromban 2717 ember tűnt el, illetve vesztette életét, és 22 ezren kényszerültek évekre elhagyni otthonaikat, az épületek pedig olyannyira megrongálódtak, hogy később Vukovár lett – a második világháború végén szétbombázott – németországi Drezda horvát szinonimája.
A támadók 1991. november 18-án áttörték a védelem állásait. A szerb katonák a kórházból 261 embert, sebesülteket, orvosokat, nővéreket buszokba zsúfoltak, és a Vukovárhoz közeli ovcarai mezőgazdasági kombinát raktáraiba zártak, majd két nappal később az erdőszélen kivégezték őket. Több mint ötezer embert szerbiai fogolytáborokba hurcoltak, közülük sokakat ma is eltűntként tartanak nyilván.
Borítókép: Az ostrom 30. évfordulója alkalmából készült városkép. Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós
