„Extrém jobbratolódás” és „Zemmour-effektus” – ezekkel a szavakkal jellemezte hétfőn a francia sajtó a jobbközép Republikánus Párt öt elnökjelöltjének vasárnap este tartott televíziós vitáját. Noha a nyilvános szópárbaj elsősorban azt a célt szolgálta, hogy kidomborítsa a véleménykülönbségeket a francia belpolitikában évtizedekig meghatározó szerepet betöltő, az elmúlt években azonban inkább az eljelentéktelenedéssel szembesülő konzervatív párt legmeghatározóbb politikusai között, sokkal inkább az vált nyilvánvalóvá, hogy nincsenek is olyan nagy nézeteltérések Michel Barnier, Xavier Bertrand, Éric Ciotti, Philippe Juvin és Valérie Pécresse elképzelései között. A Republikánus Párt összes jelöltje ugyanis a biztonság és a bevándorlás rendezésének kérdését tűzte kampányának zászlajára, árnyalatnyi különbségek tehát elsősorban a szigorú migrációs politika megvalósítása terén adódnak, és ez köszönt vissza a vita során is.
– Igazat kell adnom Éricnek, néhány francia városban valóban az az érzésünk, hogy már nem is Franciaországban élünk
– értett egyet Michel Barnier, az Európai Unió korábbi brexitügyi tárgyalója a nizzai székhelyű Alpes-Maritimes régió képviselőjével, aki az alkotmány szövegébe is belefoglalná az európaisággal és a francia identitással kéz a kézben járó zsidó-keresztény civilizációs örökséget.
A 2015-ös párizsi terrortámadások hatodik évfordulója után egy nappal abban is csak egyet tudtak érteni, hogy igenis szoros kapcsolat van a bevándorlás és a terrorizmus között, a Le Parisien című napilap portálja éppen ezért megjegyzi:
a republikánusok egyelőre nem is annyira a jövő áprilisban esedékes elnökválasztásra készülnek, mint inkább saját politikai örökségük újradefiniálására a hosszúra nyúlt téli álom után.
Annak márpedig döntő jelentősége lesz, hogy a konzervatív párt kit választ meg hivatalos elnökjelöltjének a december elején esedékes pártkongresszuson, ugyanis minden jel arra utal, hogy a Republikánusok jelöltjének lesz a legnagyobb esélye Emmanuel Macronnal szemben. Noha a közelmúltban több közvélemény-kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a jelenlegi centrista államfő után a jelöltségét még be sem jelentő Éric Zemmour jobboldali publicista lehet a – Marine Le Pent is maga mögé utasító – második legeredményesebb befutó,
számos felmérés rámutatott, hogy az elnökválasztás második fordulójában a publicista és a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés elnök asszonya is jelentősen alulmaradna Macronnal szemben.
A L’Express magazin és a BFM TV által múlt héten végzett kutatás szerint a republikánus jelöltek között legnagyobb népszerűségnek örvendő Xavier Bertrand tudná a leginkább megszorongatni a jelenlegi államfőt – a bevándorlás által súlyosan érintett Hauts-de-France régió elnöke mindössze tíz százalékponttal maradna le Macron mögött, ha most tartanák az elnökválasztás második fordulóját. Ez már csak azért is figyelemreméltó, mert Bertrand a konzervatív párton belüli jelöltválasztási folyamat miatt jószerével még bele sem kezdett az országos kampányba, a kérdés tehát már csak az, hogy a republikánusok hajlandók-e beállni a hivatalosan párton kívüli jobboldali politikus mögé.
Borítókép: Nem kérdés, hogy a Republikánus Párt összes elnökjelöltje szigorúbb bevándorlási szabályokat akar (Forrás: AFP/Thomas Samson)
