Új kihívója akadt Macronnak és Le Pennek?

Xavier Bertrand lehet Emmanuel Macron jelenlegi francia államfő legesélyesebb konzervatív kihívója a 2022-es elnökválasztáson. A bevándorlás által súlyosan érintett Hauts-de-France régió elnöke függetlenként indulna, de jelöltségének bejelentésével elsősorban az évek óta belső problémákkal küzdő Republikánus Párthoz intézett világos üzenetet: támogassák, máskülönben nincs esély Macron, illetve Marine Le Pen legyőzésére.

2021. 03. 27. 9:00
(FILES) In this file photo taken on November 22, 2019 President of the Hauts-de-France Regional Council Xavier Bertrand attends a meeting of the strategic committee for the Seine-Nord Europe Canal in Nesle, northern France, during a visit by the French president. - The president of Hauts-de-France, Xavier Bertrand, announced at Le Point on March 24, 2021 that he would be candidate for the 2022 presidential election (Photo by Christophe ARCHAMBAULT / AFP) Fotó: CHRISTOPHE ARCHAMBAULT
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hivatalosan is bejelentette a minap Xavier Bertrand, az észak-franciaországi Hauts-de-France régió elnöke, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő konzervatív kihívójaként indul a 2022-ben esedékes elnökválasztáson. Az 56 éves politikus bejelentése sokkal inkább az évek óta belső problémákkal küszködő jobbközép Republikánus Pártnak, mintsem Emmanuel Macronnak címzett világos üzenet.

Ezzel igyekszik ugyanis Bertrand nyomást gyakorolni a konzervatív tömörülésre, amely még mindig nem döntötte el, hogy egy esetleges előválasztással vagy más módon kívánják-e kiválasztani a jelöltjüket.

A pártnak mindenesetre egyelőre nincs olyan jelöltje, akit magától értetődően versenybe indíthatnának Emmanuel Macronnal, illetve a felmérések szerint a második legnépszerűbb elnökjelöltnek számító Marine Le Pennel, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnökével szemben.

Xavier Bertrand pedig párton kívüli, azaz függetlenként indulna, a politikus ugyanis 2017-ben hagyta el a Republikánus Pártot, amikor annak elnöki székébe Laurent Wauquiez-t választották meg fél évvel azután, hogy a 2017-es elnökválasztás konzervatív jelöltje, François Fillon volt miniszterelnök korrupciós botrányba keveredett, s ennek következtében a harmadik helyen végzett az első fordulóban.

Elemzők szerint a párt mélyrepülése azóta is tart, annak ellenére is, hogy 2019 ősze óta a Wauquiez-nél sokkal kevésbé megosztónak számító Christian Jacob áll a párt élén.

A 2015 óta az illegális bevándorlással kapcsolatos problémáiról is ismert Hauts-de-France régió politikusa egyébként több vonatkozásban is a magyar és lengyel kormánypártokhoz hasonló nézetet képvisel. Elmondása szerint elnökjelöltsége és kampánya során nem akarja letenni voksát egy párt mellett sem, hanem a legendás egykori miniszterelnökhöz, Charles de Gaulle-hoz hasonlóan „a franciák közös ügyét” kívánja képviselni. Prioritásai a franciák védelme, a közbiztonság és a hatóságok tekintélyének visszaállítása, a terjedő erőszaktól eltorzult társadalom helyreállítása, a büntetlenség megszüntetése, a franciák nemzeti büszkeségének felébresztése és egy régóta nem látott, „igazi francia elnök” megtestesítése lesz.

Komoly esélye azonban csak akkor van szembeszállni Emmanuel Macronnal és Marine Le Pennel, ha a republikánusok nem tartanak előválasztást és nem indítanak Bertrand-nal párhuzamosan egy másik konzervatív jelöltet, ebben az esetben ugyanis fennáll annak a nagyon is valószínűsíthető veszélye, hogy megoszlanak a konzervatív voksok a két jelölt között.

A politikus egyébként régóta jelen van a francia nagypolitikában: Jacques Chirac elnöksége idején egészségügyi miniszteri posztot töltött be, később pedig a munkaügyi és szociális ügyek minisztereként, majd munkaügyi, foglalkoztatási és egészségügyi miniszterként is részt vett Franciaország irányításában. Vezető szerepet vállalt Nicolas Sarkozy 2007-es elnöki kampányában, a magyar származású egykori elnöknek pedig a mai napig közeli szövetségese.

A legfrissebb felmérések szerint, ha most lenne a választás első fordulója, a hivatalban lévő Emmanuel Macron a szavazatok 25 százalékát szerezné meg, ugyanennyi járna Marine Le Pennek, míg Xavier Bertrand úgy érne el 15 százalékos eredményt, hogy a Republikánusok nem indítanának másik elnökjelöltet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.