A katasztrofálisnál is rosszabb Oroszország és a NATO viszonya

Hét éve, az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta csak egyre jobban mérgesedik a viszony Oroszország és a NATO között. Már ha létezik egyáltalán viszony – Moszkva ugyanis már ebben sem biztos. Miközben az ukrán határnál gyülekező orosz csapatokkal rémisztgetnek, megszűnt a párbeszéd egyik csatornája.

Breszt rgi, 2021. szeptember 10. Az orosz vdelmi minisztrium sajtszolglata ltal kzreadott kpen orosz ejternysk rszt vesznek a Zapad-2021 (Nyugat-2021) fednev orosz-fehrorosz kzs stratgiai hadgyakorlaton a fehroroszorszgi Breszt rgiban fekv Obuz-Lesznovszkij gyakorltren 2021. szeptember 10-n. MTI/EPA/Orosz vdelmi minisztrium sajtszolglata Fotó: -

Orosz csapatok gyülekeznek az ukrán határnál! – kongatta meg a vészharangokat múlt hét végén a The Washington Post, aztán értesüléseiket a Politico műholdképekkel erősítette meg. Azóta a nyugati média egy része ismét amiatt aggódik, hogy orosz agresszió készülődik, bár az aggodalmat valamelyest visszafogja, hogy csak idén már kétszer kiáltottak farkast: előbb áprilisban vizionáltak háborút a nagyszabású orosz csapatmozgások láttán, majd a szeptemberi Zapad 2021 hadgyakorlatot figyelték árgus szemekkel.

Ráadásul utóbb kiderült, hogy az amerikai lapoknak a térképpel is meggyűlt a bajuk; a nyilvánosságra hozott műholdképeken szereplő Jelnya település ugyanis több mint 250 kilométerre fekszik az ukrán határtól, ami azt illeti, sokkal közelebb van Belaruszhoz. 

És mintha a kommunikáció gépezetébe is homokszemek kerültek volna. Az amerikai és európai illetékesek visszafogottan csak annyit nyilatkoztak, hogy „figyelemmel kísérik a helyzetet”, 

az ukránok pedig először egyenesen tagadták az értesüléseket, „hangulatkeltő dezinformációnak” nevezve az orosz csapatösszevonásokról szóló híreket. 

Pontosabban inkább csak későn ébredtek. Rá két napra már önmaguknak is ellentmondva ők is megerősítették, hogy hírszerzési információik alapján 90 ezer orosz katona állomásozott „az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken”.

Az ukrán elnök a keleti frontokon. Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Moszkva persze következetesen tagad.

Oroszország soha nem fenyegetett meg senkit, és nem is fenyeget senkit, nem jelent veszélyt senkire nézve

– söpörte le a vádakat Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő, egyszerű álhíreknek nevezve az amerikai lapok cikkeit. Az orosz média magyarázata szerint pedig nem történt más, mint a térségben régóta állomásozó egységek rutingyakorlatozása.

Akkor mire ez a nagy felhajtás? A hangulatkeltésnek köze lehet ahhoz is, hogy Oroszország és a Nyugat viszonya újabb csapást kapott, miután novembertől Moszkva felfüggesztette NATO-misszióit, továbbá a NATO moszkvai katonai irodájának működését. A döntés háttere, hogy a szövetség korábban 18-ról tíz főre csökkentette az orosz képviselet létszámát, nyolc főt azzal az indokkal utasított ki, hogy „ellenséges tevékenységet folytattak”.

Nem nevezhetjük Oroszország és a NATO viszonyát katasztrofálisnak, mert csak az lehet katasztrofális, ami létezik. De nekünk nincsenek kapcsolataink a NATO-val

– reagált keserűen a fejleményekre Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

A közvetlen kapcsolat megszakadása persze biztosan nem használ a párbeszédnek, azonban szakértők siettek mindenkit megnyugtatni, a döntésnek önmagában nincs nagy jelentősége. A képviseletek feladata elsősorban éppen az volt, hogy elősegítsék az átláthatóságot, egymás lépéseinek megértetését, a kölcsönös információcserét, de 2014, a Krím bekebelezése óta a missziók egyébként is tétlenségre voltak kárhoztatva. 

Azért természetesen a NATO és Oroszország közötti kommunikációra továbbra is maradtak élő csatornák.

Mindenekelőtt minden tagállamnak ott a moszkvai nagykövetsége, ahogyan a brüsszeli orosz külképviselet is zavartalanul működik tovább. Vészhelyzetekre pedig a Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága és az orosz védelmi minisztérium forródróton közvetlen kapcsolatban állnak egymással, főparancsnokaik pedig rendszeresen találkoznak egymással.

Mára az is egyértelműen kijelenthető, hogy Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusi találkozója nem hozott igazi enyhülést az elmérgesedett viszonyban. Nem segített az sem, hogy Washington támogatólag nyilatkozott Ukrajna NATO-csatlakozásáról, amelyet Moszkva vörös vonalként húzott meg. Hogy teljesen nem mondtak még le a rendezésről, azt azért jelzi, a héten a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője Moszkvában tárgyalt az orosz biztonsági tanács titkárával.

Borítókép: Orosz katonák a Zapad 2021 hadgyakorlaton. (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)