Megdöbbentő adatokkal szolgál a franciaországi bevándorlással kapcsolatban egy jelentés, melyet a Gazdasági Elemző Tanács tett közzé. A dokumentumról beszámoló BFMTV értesülései szerint a Franciaországot megcélzó bevándorlás nem elég változatos és az országba érkező személyek túlságosan alacsony végzettséggel rendelkeznek.
Alacsony végzettségűek és nem akarnak dolgozni a bevándorlók
Egy jelentés szerint Franciaország nem használja ki a migrációban rejlő lehetőségeket, mivel túlnyomórészt olyan országok állampolgárait fogadja be, akiknek rendkívül alacsony a képzettségük. A dokumentumból az is kiderül, hogy az országba érkező bevándorlóknak csupán a kilenc százaléka érkezik azzal a céllal, hogy munkát vállaljon – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A jelentés azt vizsgálta, hogy milyen módon befolyásolja egy ország gazdaságát a bevándorlás minősége, és arra a következtetésre jutottak, hogy Franciaország el van maradva ezen a téren,
mivel egyre kevesebb olyan bevándorló érkezik az országba, akinek valamilyen szakképesítése van. A lap értesülései szerint néhány szakma különösen megszenvedte az utóbbi időszakban azt a tényt, hogy a koronavírus miatt kialakult helyzet eredményeképp sokkal kevesebb szakképzett bevándorló érkezett az országba. Különösképp az építőipar, a szálloda- és vendéglátóipar, a közlekedés, a turizmus és az informatika azok a területek, amelyeket a leginkább sújt a szakképzett külföldi munkaerő hiánya.
Annak érdekében, hogy a Franciaországba érkező bevándorlók körében nagyobb arányban legyenek jelen a képzett munkaerőt képviselő személyek, a Gazdasági Elemző Tanács egy pontrendszerrel egybekötött vízum bevezetésének ötletével állt elő, írja a Le Figaro. A lap beszámol róla, hogy mivel számtalan gazdasági tanulmány bizonyítja a szakképzett és diverzifikált munkaerő bevándorlásának előnyeit, Franciaország esetében pedig a többi OECD-országhoz képest sokkal gyengébben képzett és kevésbé sokrétű munkaerőt képviselnek a bevándorlók, arra kellene törekedni, hogy a migrációs politikát újragondolva bevezessenek egy olyan pontalapú vízumrendszert, mint amilyen Kanadában vagy Ausztráliában működik.
A pontalapú bevándorlási rendszernek az a lényege, hogy – a bevándorló származási országától függetlenül – a képességet és a tehetséget helyezi előtérbe.
A Gazdasági Elemző Tanács véleménye szerint egy ilyen pontrendszer bevezetése átlátható, méltányos és hatékony lenne, a kritériumok szempontjából pedig rugalmas, és azt jelezné a szakmailag képzett bevándorlók körében, hogy Franciaországban szívesen látják őket, az ország tehát vonzó úti cél lehetne a szakképzett külföldiek számára.
Az INSEE francia statisztikai hivatal adatai szerint 2020-ban a Franciaországba érkező bevándorlók 37,8 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van vagy az iskola valamely felső tagozatos osztályát járta ki. Szintén az INSEE számolt be arról, hogy a Franciaországba érkező bevándorlók 70 százaléka afrikai országból érkezett, elsősorban Észak-Afrikából, és a nagyvárosokat vette célba.
A jelentésből az is kiderül, hogy 2019-ben a bevándorlók a francia népesség 12,8 százalékát tették ki, csak Kanada, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok előzték meg e téren az országot.
Ami az adatokat illeti, a bevándorlók aránya a lakossághoz képest Kanadában 21, Németországban 16,1, az Egyesült Királyságban 13,7, az Egyesült Államokban pedig 13,6 százalék volt 2019-ben.
A BFMTV cikke arra is rávilágít, hogy a Franciaországot megcélzó bevándorlók legfőbb motivációja a család, a 2007 és 2016 között francia földre érkezett bevándorlók 43,7 százaléka családi okokból ment Franciaországba, míg 31 százalék azért, hogy ott folytasson tanulmányokat, munkavállalási céllal azonban mindössze 9 százalékuk érkezett.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Francia rendőr migránsok mellett egy igazoltatás során Párizsban (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Zavargásokba torkollott a megszorítások elleni tüntetés Párizsban
Százezrek tüntetnek a megszorítások ellen.

Szaúd-Arábia és a nukleáris fegyverekkel rendelkező Pakisztán védelmi szövetséget kötött
India figyel.

Unióbarát oktatás vagy ideológiai befolyás? Az EU huszonötmilliós terve
Az Európai Bizottság évi 25 millió eurót költ az egyetemeken az uniós narratíva terjesztésére.

Orbán Balázs: Az EU kudarcot vallott a válságkezelésben
Kudarcot vallott a válságkezelésben az Európai Unió, mert központosított irányítása nem megoldotta, hanem elmélyítette a problémákat – hangsúlyozta csütörtökön a miniszterelnök politikai igazgatója.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Zavargásokba torkollott a megszorítások elleni tüntetés Párizsban
Százezrek tüntetnek a megszorítások ellen.

Szaúd-Arábia és a nukleáris fegyverekkel rendelkező Pakisztán védelmi szövetséget kötött
India figyel.

Unióbarát oktatás vagy ideológiai befolyás? Az EU huszonötmilliós terve
Az Európai Bizottság évi 25 millió eurót költ az egyetemeken az uniós narratíva terjesztésére.

Orbán Balázs: Az EU kudarcot vallott a válságkezelésben
Kudarcot vallott a válságkezelésben az Európai Unió, mert központosított irányítása nem megoldotta, hanem elmélyítette a problémákat – hangsúlyozta csütörtökön a miniszterelnök politikai igazgatója.