Alacsony végzettségűek és nem akarnak dolgozni a bevándorlók

Egy jelentés szerint Franciaország nem használja ki a migrációban rejlő lehetőségeket, mivel túlnyomórészt olyan országok állampolgárait fogadja be, akiknek rendkívül alacsony a képzettségük. A dokumentumból az is kiderül, hogy az országba érkező bevándorlóknak csupán a kilenc százaléka érkezik azzal a céllal, hogy munkát vállaljon – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Prizs, 2016. oktber 31. Francia rendr migrnsok mellett egy igazoltats sorn Prizsban 2016. oktber 31-n. A francia hatsgok az elz hten a Calais melletti tborbl mintegy hatezer migrnst helyeztek el belfldi befogadllomsokon, sok szz meneklt azonban nem lt a lehetsggel, s helyette francia nagyvrosok kzterletein szllnak meg. (MTI/EPA/Etienne Laurent) Fotó: ETIENNE LAURENT

A jelentés azt vizsgálta, hogy milyen módon befolyásolja egy ország gazdaságát a bevándorlás minősége, és arra a következtetésre jutottak, hogy Franciaország el van maradva ezen a téren,

mivel egyre kevesebb olyan bevándorló érkezik az országba, akinek valamilyen szakképesítése van. A lap értesülései szerint néhány szakma különösen megszenvedte az utóbbi időszakban azt a tényt, hogy a koronavírus miatt kialakult helyzet eredményeképp sokkal kevesebb szakképzett bevándorló érkezett az országba. Különösképp az építőipar, a szálloda- és vendéglátóipar, a közlekedés, a turizmus és az informatika azok a területek, amelyeket a leginkább sújt a szakképzett külföldi munkaerő hiánya.

Annak érdekében, hogy a Franciaországba érkező bevándorlók körében nagyobb arányban legyenek jelen a képzett munkaerőt képviselő személyek, a Gazdasági Elemző Tanács egy pontrendszerrel egybekötött vízum bevezetésének ötletével állt elő, írja a Le Figaro. A lap beszámol róla, hogy mivel számtalan gazdasági tanulmány bizonyítja a szakképzett és diverzifikált munkaerő bevándorlásának előnyeit, Franciaország esetében pedig a többi OECD-országhoz képest sokkal gyengébben képzett és kevésbé sokrétű munkaerőt képviselnek a bevándorlók, arra kellene törekedni, hogy a migrációs politikát újragondolva bevezessenek egy olyan pontalapú vízumrendszert, mint amilyen Kanadában vagy Ausztráliában működik. 

A pontalapú bevándorlási rendszernek az a lényege, hogy – a bevándorló származási országától függetlenül – a képességet és a tehetséget helyezi előtérbe. 

A Gazdasági Elemző Tanács véleménye szerint egy ilyen pontrendszer bevezetése átlátható, méltányos és hatékony lenne, a kritériumok szempontjából pedig rugalmas, és azt jelezné a szakmailag képzett bevándorlók körében, hogy Franciaországban szívesen látják őket, az ország tehát vonzó úti cél lehetne a szakképzett külföldiek számára.

Az INSEE francia statisztikai hivatal adatai szerint 2020-ban a Franciaországba érkező bevándorlók 37,8 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van vagy az iskola valamely felső tagozatos osztályát járta ki. Szintén az INSEE számolt be arról, hogy a Franciaországba érkező bevándorlók 70 százaléka afrikai országból érkezett, elsősorban Észak-Afrikából, és a nagyvárosokat vette célba.

A jelentésből az is kiderül, hogy 2019-ben a bevándorlók a francia népesség 12,8 százalékát tették ki, csak Kanada, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok előzték meg e téren az országot.

Ami az adatokat illeti, a bevándorlók aránya a lakossághoz képest Kanadában 21, Németországban 16,1, az Egyesült Királyságban 13,7, az Egyesült Államokban pedig 13,6 százalék volt 2019-ben.

A BFMTV cikke arra is rávilágít, hogy a Franciaországot megcélzó bevándorlók legfőbb motivációja a család, a 2007 és 2016 között francia földre érkezett bevándorlók 43,7 százaléka családi okokból ment Franciaországba, míg 31 százalék azért, hogy ott folytasson tanulmányokat, munkavállalási céllal azonban mindössze 9 százalékuk érkezett.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Francia rendőr migránsok mellett egy igazoltatás során Párizsban (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)