A jelenlévők csekély száma miatt akár érdektelenségbe is fulladhatott volna az amerikai kongresszus Helsinki Bizottságának szerdai, Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos meghallgatása. De mégis kirítt a hasonló események közül, mivel a kizárólag demokrata párti politikusok részvételével megtartott fórumon olyanokat kértek fel szakértőként, akik alátámasztották a bizottság honlapjára előre feltett összegzést: a két közép-európai országban hanyatlóban van a demokrácia és a jogállamiság.
Az a tény, hogy a magyar kormánypártokat kétszer is többmilliós szavazótábor választotta újra, nem hangzott el.
Az amerikai Helsinki Bizottság – az egyesületi formában működő magyar megfelelőjével ellentétben – a kongresszus égisze alatt működik, társelnökeit a két házban többségben lévő párt adja, jelen esetben a demokraták.
— Az amerikai kongresszus Helsinki Bizottsága a magyar kormánnyal hagyományosan elfogult meghallgatásokat szervez. Az egyoldalúságra jellemző, hogy csak olyan szakértőket kértek fel, akik már korábban is megnyilvánultak hazánkkal szemben. Sokatmondó az is, hogy nem vettek részt a bizottság republikánus tagjai, sőt az egyikük, Roger Wicker szenátor közleményben állt ki a két ország afganisztáni szerepvállalása mellett – értékelte lapunknak az eseményt Sztáray Péter külügyi államtitkár. Mint elmondta, a washingtoni magyar nagykövetség jelezte, hogy szívesen kifejtené a magyar kormány álláspontját, de az volt a válasz, hogy legfeljebb a hallgatóság körében van erre lehetőség, hozzászólásra nincs mód.
– Ez egy szándékos hangulatkeltés része, az amerikai kormány Magyarországgal szembeni politikáját akarták befolyásolni a választások előtt, ami beavatkozási kísérlet és ezért elfogadhatatlan. Olyan állítások is elhangzottak, hogy Magyarországon a zsidók és a romák helyzete romlik, ami igazolhatóan szembemegy a valósággal
– tette hozzá Sztáray, aki bízik benne, hogy a meghallgatás nem érinti negatívan a kétoldalú kapcsolatokat, és a Biden-adminisztráció látja, hogy nem objektív értékelés készült.
A meghallgatáson egyszerű képtelenségek is elhangzottak.
– Orbán miniszterelnök módosította az alkotmányt –mondta például Benjamin Cardin szenátor, a bizottság egyik társelnöke, reményét fejezve ki, hogy a közelgő magyarországi választásokon a kormánypártok politikájával ellentétesen fellépő jelöltek szállnak ringbe.
Más felszólalók sem rejtették véka alá: a magyarországi ellenzéket támogatják, és kívánatosnak tartják, hogy az amerikai külpolitika fokozottan gyakoroljon nyomást Budapestre és Varsóra.
– Azok mellé kell állnunk, akik egy másfajta jövőt képzelnek el… Nem volt semmiféle büntetés eddig. Ha élne Tom Lantos (magyar származású demokrata párti kongresszusi képviselő; 2008-ban meghalt – a szerk), már rég kongresszusi szankciók születtek volna – mondta Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) elnevezésű, befolyásos washingtoni háttérintézmény alelnöke.
– Az Egyesült Államoknak támogatnia kellene az Európai Bizottságot az EU-pénzeknek a jogállamisághoz kötésében — mondta Csáky Zselyke, a Freedom House kutatási igazgatója.
A meghallgatáson elhűlve taglalták, hogy a magyar kormány lépéseket tesz a külhoni magyarság felé: például „útleveleket osztogat” nekik.
Amikor az egyik szakértő – a pozsonyi születésű Dalibor Roháč – fejtegetni kezdte a trianoni szerződés következményeit, kérdezője türelmetlenül közbevágott. – Hallottam már ezeket a sztorikat, meg hogy a magyarok hányszor állították meg a muszlimokat Európában – mondta Ruben Gallego képviselő.
Borítókép: Ben Cardin amerikai szenátor (Fotó: Stefani Reynolds)
