Macedóniában a 2014-es parlamenti választások nyomán tartóssá vált a belpolitikai bizonytalanság. Akkor a hatalomban lévő jobbközép pártszövetség kapott többséget, amibe a baloldali ellenzék nem tudott belenyugodni, és 2015 eleje óta egymást követték a jórészt külföldről (Soros György szervezetei által segítetten) szervezett, és a kormány távozását sürgető tüntetések. A korrupció vádja mellett botrányt gerjesztettek abból is, hogy 2015 januárjában Nikola Gruevszki miniszterelnök és később a rendőrség is, azzal vádolta meg Zoran Zaev, akkori ellenzéki vezetőt, hogy külföldi titkosszolgálati segítséggel puccsot tervez ellene. Gruevszki akkori állítása szerint Zaev – a kormány lejáratásának szándékával – külföldi titkosszolgálatok által rögzített hangfelvételek nyilvánosságra hozásával zsarolta meg őt – írja a Tűzfalcsoport.
Az elmúlt évtizedekben stabil jobboldali kormányokat felvonultató Macedóniában, később Észak-Macedóniában totális belpolitikai zűrzavar alakult ki.
A folyamatban tevékeny szerepet játszhattak Soros György szervezetei, és erre a kormányoldalon is felfigyeltek.
2012 elején megállapodás született arról, hogy a USAID (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) által vezetett Civil társadalom projekt forrásainak fő elosztója Macedóniában Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa lesz. Ennek nyomán 2012 és 2016 között az amerikai adófizetők ötmillió dollárja jutott Soros alapítványának szervezetéhez, amely az Obama-kormányzat jóváhagyásával azt a neki kedves NGO-knak osztotta ki. A Civil társadalom projekt deklarált célja az volt, hogy „felkészítsék a macedón polgárokat arra, hogy elszámoltassák a kormányzatot”, és a valóságban egy országot sikerült a polgárháború szélére sodorni. Több elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló célja lehet Sorosnak Alekszandar Vucsics Szerbiájával is: így ugyanis a Balkán két számunkra fontos kulcsállamát destabilizálva egy Görögországon keresztül behatoló jelentős migránsáradat hamar a déli magyar határra helyezne kezelhetetlen nyomást, a 2015-öshöz hasonló kaotikus állapotokat előidézve.
A 2016. decemberi parlamenti választást politikai patthelyzet követte az országban, mivel a győztes jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokrata Pártja (VMRO–DPMNA) 51 mandátumával nem szerzett abszolút többséget a 120 fős törvényhozásban. A VMRO támogatását élvező köztársasági elnök, Gjorge Ivanov viszont nem volt hajlandó kormányalakítási lehetőséget adni a második helyezett SDSM-nek, mert úgy vélte, hogy a kommunista utódpárt a különféle albán nemzetiségi mozgalmakkal koalícióban veszélyeztetné az ország alkotmányos rendjét és területi integritását. Végül azonban alternatíva híján megalakulhatott a 62 fős szűk többséget élvező, szociáldemokrata Zoran Zaev vezette koalíciós kormány – olvasható a portálon.
Ivanov elnöknek jó oka volt arra, hogy amíg tudta, késleltette a baloldali kormány megalakulását, főleg, ha figyelembe vesszük György Soros macedóniai politikai tevékenységét.
A milliárdos ugyanis néhány évvel ezelőtt rátette a kezét az országba áramló amerikai fejlesztési forrásokra, amelyekben Macedónia egy államközi együttműködési szerződés szerint 2008 óta részesül.
Az amerikai adófizetők pénzéből finanszírozott támogatásokat korábban kizárólag az USAID koordinálta. A fejlesztési pénzek odaítélése azelőtt többé-kevésbé ideológiamentesen zajlott, azonban Macedónia és a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) 2012 februárjában szerződést írtak alá arról, hogy az OSF lesz a USAID által vezetett Civil társadalom projekt forrásainak fő elosztója az országban. Ennek eredményeként a USAID szkopjei központja 2012-ben két és fél millió dollárt ítélt meg a helyi Soros-hálózatnak. Ez a támogatási összeg 2014-re 4,8 millió dollárra nőtt. 2016-ban pedig egy öt évre szóló kilenc és fél millió dolláros keretet nyitottak meg a Soroshoz közel álló macedóniai szervezetek támogatására.
Soros a macedón médiát is megszállta. A jól ismert hangzatos jelmondatok, mint a sajtószabadság kiszélesítése, a független újságírás támogatása és a média megreformálása mögé bújva Soros a saját céljainak akarja alárendelni a macedón médiát, beleértve a televíziós társaságokat, a print és az online lapokat is. Ezek a médiumok gyakran álhírek terjesztésétől sem riadnak vissza, ha azok Soros érdekeit szolgálják. A terepmunkát megint csak ugyanazok a „civil” szervezetek végzik el, amelyek az utcai megmozdulásokat is vezénylik. Az OSF macedóniai szervezete és a USAID által közösen finanszírozott Médiafejlesztési Központ rendszeresen készít jelentéseket a macedón média szabadságáról. Ezekhez az általuk kiválasztott újságírókkal készített anonim interjúkat és gyakran szubjektív kritériumokat vesznek alapul.
A Soros pénzelte NGO-k a média intézményi felépítését is megpróbálják a maguk képére formálni.
A 2016-os választást megelőzően az SDSM azt követelte, hogy a Médiahatóság feletti kontrollt utalják a Soros-féle szervezetek hatáskörébe, beleértve azt a jogot is, hogy bezárhassanak olyan médiumokat, amelyeket kiegyensúlyozatlannak ítélnek.
Ez nem történt meg, ám kompromisszumos megoldásként elrendelték egy öttagú, politikai kinevezettekből álló testület felállítását, amely szankcionálhatta a televíziós társaságokat. Az öt tagból három Soros-szervezetben tevékenykedik, kettejüket az SDSM, míg a harmadik személyt az albán kisebbség pártjai jelölték. Ez a testület tucatnyi alkalommal szavazott meg büntetést konzervatív csatornáknak arra hivatkozva, hogy nem megfelelő hangnemet használtak vagy éppen túlságosan tolakodó kérdést tettek fel az SDSM képviselőinek.
Időközben Zaev számos ügy kapcsán kompromittálódott, például egy 2020-ban kiszivárgott hangfelvétel szerint az összes Soros által pénzelt csoportot a sajátjaként tüntette fel a baloldali politikus. Beszélt arról, hogy milyen befolyása volt az ügyészségre, és hogy milyen zsarolási botrányokba keveredett.
2020 augusztusában Zaev SDSM-je szűk győzelmet aratott a 2020-as országos választásokon, de szövetségeseivel, 120 képviselőből 62-vel megtartja a szűk többséget a parlamentben. A törvényhozás egészen pontosan 62:51 arányban támogatta a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), a legnagyobb albán kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), valamint a szintén albán kisebbségi Albánok Demokratikus Pártjának (DPA) koalícióját, amelynek következtében Zaev újra kormányfő lett, miután a szkopjei parlament februárban feloszlott lemondását követően – írják.
Zoran Zaev vasárnap késő este bejelentette, hogy lemond Észak-Macedónia miniszterelnöki tisztségéről és a kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) vezetői posztjáról, miután balközép pártja vereséget szenvedett a helyi választásokon.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
Borítókép: Soros György (fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
