Macedóniában a 2014-es parlamenti választások nyomán tartóssá vált a belpolitikai bizonytalanság. Akkor a hatalomban lévő jobbközép pártszövetség kapott többséget, amibe a baloldali ellenzék nem tudott belenyugodni, és 2015 eleje óta egymást követték a jórészt külföldről (Soros György szervezetei által segítetten) szervezett, és a kormány távozását sürgető tüntetések. A korrupció vádja mellett botrányt gerjesztettek abból is, hogy 2015 januárjában Nikola Gruevszki miniszterelnök és később a rendőrség is, azzal vádolta meg Zoran Zaev, akkori ellenzéki vezetőt, hogy külföldi titkosszolgálati segítséggel puccsot tervez ellene. Gruevszki akkori állítása szerint Zaev – a kormány lejáratásának szándékával – külföldi titkosszolgálatok által rögzített hangfelvételek nyilvánosságra hozásával zsarolta meg őt – írja a Tűzfalcsoport.
Az elmúlt évtizedekben stabil jobboldali kormányokat felvonultató Macedóniában, később Észak-Macedóniában totális belpolitikai zűrzavar alakult ki.
A folyamatban tevékeny szerepet játszhattak Soros György szervezetei, és erre a kormányoldalon is felfigyeltek.
2012 elején megállapodás született arról, hogy a USAID (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) által vezetett Civil társadalom projekt forrásainak fő elosztója Macedóniában Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa lesz. Ennek nyomán 2012 és 2016 között az amerikai adófizetők ötmillió dollárja jutott Soros alapítványának szervezetéhez, amely az Obama-kormányzat jóváhagyásával azt a neki kedves NGO-knak osztotta ki. A Civil társadalom projekt deklarált célja az volt, hogy „felkészítsék a macedón polgárokat arra, hogy elszámoltassák a kormányzatot”, és a valóságban egy országot sikerült a polgárháború szélére sodorni. Több elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló célja lehet Sorosnak Alekszandar Vucsics Szerbiájával is: így ugyanis a Balkán két számunkra fontos kulcsállamát destabilizálva egy Görögországon keresztül behatoló jelentős migránsáradat hamar a déli magyar határra helyezne kezelhetetlen nyomást, a 2015-öshöz hasonló kaotikus állapotokat előidézve.
A 2016. decemberi parlamenti választást politikai patthelyzet követte az országban, mivel a győztes jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokrata Pártja (VMRO–DPMNA) 51 mandátumával nem szerzett abszolút többséget a 120 fős törvényhozásban. A VMRO támogatását élvező köztársasági elnök, Gjorge Ivanov viszont nem volt hajlandó kormányalakítási lehetőséget adni a második helyezett SDSM-nek, mert úgy vélte, hogy a kommunista utódpárt a különféle albán nemzetiségi mozgalmakkal koalícióban veszélyeztetné az ország alkotmányos rendjét és területi integritását. Végül azonban alternatíva híján megalakulhatott a 62 fős szűk többséget élvező, szociáldemokrata Zoran Zaev vezette koalíciós kormány – olvasható a portálon.
