Meglepetésként szolgált, hogy a külföldön élő Franco Parisi gazdasági szakember 13 százalékot szerzett annak ellenére, hogy a kampány egész ideje alatt egyszer sem lépett Chile területére. A másik két jelölt, a balközép Yasna Provoste és a jobbközép Sebastián Sichel is nagyjából a voksok 12 százalékát tudhatja magáénak. Elemzők szerint a második fordulóban Kast és Boric igyekeznek majd megnyerni a kiesett jelöltek szavazóinak támogatását, így a mérsékelt politikusok jelenthetik majd a mérleg nyelvét.
A kilencgyermekes José Antonio Kast főleg a bűnözés letörésével és a bevándorlásellenességgel kampányol, míg Gabriel Boric azzal, hogy leszámol a szavai szerint neoliberális gazdaságpolitikával és a kormányzati döntésekben lényegesen nagyobb szerepet kapna a környezet megóvása és az őslakosok jogai. Az elnökválasztás első fordulójával egyidejűleg megválasztották a parlamenti alsóház 155 tagját, valamint a felsőház 50 szenátorából 27-et, továbbá a dél-amerikai ország mind a 16 régiójának a vezetését.
Chile annak ellenére, hogy a régió egyik legerősebb gazdasága, komoly társadalmi egyenlőtlenségekkel küzd. A közszolgáltatások jelentős részét privatizálták, és sokan úgy vélik, hogy elhanyagolják őket. Két éve heves tiltakozó akciók kezdődtek a neoliberális gazdasági berendezkedés ellen, ezek a tüntetések időnként ismételten fellángolnak. A tüntetők egyik legfontosabb követelése azonban már teljesült: jelenleg egy alkotmányozó testület foglalkozik az ország új alaptörvényének kidolgozásán. A jelenlegi alkotmány még Augusto Pinochet tábornok katonai diktatúrájának (1973–1990) idejéből származik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!