Kövér László erről szerdán, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés politikai ügyek és demokrácia bizottságának kétnapos ülésén mondott nyitóbeszédében beszélt.
A Parlament felsőházi termében rendezett tanácskozást megnyitva a házelnök kiemelte: a magyarok nagyra értékelik az Európa Tanácsnak a nemzeti önazonosság és a nemzeti kisebbségek jogvédelme terén végzett munkáját.
Hiszünk abban, hogy a XXI. században a nemzeti identitás egyre inkább felértékelődő versenyképességi tényezővé válik világszerte
– fogalmazott. A nemzeti identitás ügye nem pusztán az egyes európai nemzetek ügye, hanem Európa egyik legfontosabb ügye, amelyet a 47 tagállamból álló, több mint nyolcszáz millió európai ember – és azon belül több mint százmillió nemzeti kisebbséghez tartozó európai ember – érdekeiért küzdő Európa Tanácsnak is képviselnie kell – tette hozzá. Kövér László felidézte: november 17-én zárul a magyar elnökség periódusa az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában. Mint mondta, a záruló elnökség egyik kiemelt prioritása a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása volt.
Ennek részeként négy kisebbségvédelmi rendezvényt rendeztek, ráirányítva az Európa Tanács közösségének figyelmét az ügy fontosságára.
Hozzátette: ez idő alatt hirdették ki a magyar elnökség strasbourgi nyilatkozatát is, amely deklarálja a nemzeti kisebbségek alapvető jogait Európa békéjének és stabilitásának biztosításához, és konkrét javaslatokat fogalmaz meg az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának.
A magyar elnökség további prioritásaként említette a vallásközi párbeszéd témáját, amelyben a tolerancia kérdéskörére helyezték a hangsúlyt, valamint az üldözött keresztények sorsára hívták fel a figyelmet, míg a jövő generációiról szólva a gyermekjogokra, valamint a tradicionális családi értékek védelmére fókuszáltak.
Hozzátette: a jövő kihívásainak témája kapcsán az igazságszolgáltatás digitalizációjának előmozdítására, a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek biztonságos kiaknázására és a kiberbűnözés visszaszorítására helyezte a hangsúlyt a magyar elnökség, míg a környezetügy középpontjában az európai tájvédelem, az élőhelyek védelme, az egészséges környezethez való alapvető jog és a fenntartható fejlődés állt.
A környezetvédelem fontossága túlmutat az országhatárokon és kontinenseken, így globális összefogásra van szükség az egészséges és élhető környezet megóvása érdekében
– jegyezte meg az Országgyűlés elnöke.
Kövér László ugyanakkor nehezményezte, hogy a kontinens jövőjéről gondolkodva az Európai Unió önkényesen a saját határaira szűkítette a közös gondolkodás lehetőségét.
– Meggyőződésem, hogy egyetlen európai államot sem szabad kihagyni a jövőnkről szóló egyeztetésekből, ezért különösen fontosnak tartom, hogy az Európa Tanács összes tagállama részt vehessen a folyamatban, különösen a nyugat-balkáni államok, amelyek már évek óta járják az európai uniós integráció meglehetősen göröngyös útját. Bízom benne, hogy egyetértenek velem, és támogatják javaslatomat – jelentette ki a házelnök.
Hangot adott azon meggyőződésének is, hogy Európa sorsdöntő évtized előtt áll, hiszen a ma kormányainak, parlamentjeinek döntései alapjaiban határozhatják meg gyermekeink és unokáink életfeltételeit egész földrészünkön.
Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a debreceni könyvnyomtatás megkezdésének 460. évfordulóján. Fotó: MTI/Vajda János
