időjárás 27°C Mária 2022. augusztus 15.
logo

Nem tett vallomást a volt francia elnök

Forrás: MTI
2021.11.02. 18:45 2021.11.02. 19:06
Nem tett vallomást a volt francia elnök

Megjelent kedden a párizsi büntetőbíróságon, de elnöki mentelmi jogára hivatkozva nem válaszolt a kérdésekre Nicolas Sarkozy volt francia államfő, akinek meghallgatását tanúként rendelte el az igazságszolgáltatás az Elysée-palota által 2007–2008-ban túlszámlázott közvélemény-kutatások miatt indított perben.

Nicolas Sarkozy nem gyanúsított az ügyben, miután a bűncselekmény idején államfőként mentelmi jogot élvezett. Az exelnököt eredetileg  a felperes, a korrupcióellenes Anticor egyesület kívánta tanúként beidézni, de Sarkozy a per kezdete előtt levélben tudatta a bírósággal, hogy nem kíván megjelenni a tárgyaláson. Október 19-én azonban a bíróság elrendelte, hogy a tanút erővel szállítsák a bíróságra november 2-án, miután a tanúvallomása szükséges az igazság megismeréséhez. Mint a bíróság elnöke fogalmazott: „Gyanítható, hogy a volt államfő hatással volt azokra a cselekményekre, amelyekért a vádlottaknak felelniük kell.”  

Ez az első alkalom, hogy a francia igazságszolgáltatás kényszerített egy volt államfőt tanúskodni egy olyan ügyben, amely a hivatali ideje alatt történt.

„A sajtóból tudtam meg, hogy elrendelték, hogy erővel kényszerítsenek arra, hogy megjelenjek tanúskodni – kezdte a helyszíni tudósítások szerint vallomását a volt államfő. – Az én álláspontom szerint ez a döntés alkotmányellenes, és főleg teljesen aránytalan” – tette hozzá.

„A demokrácia egyik alapelve a hatalmi ágak szétválasztása, és nekem köztársasági elnökként nem kell számot adnom a kabinetem megszervezéséről vagy arról, hogyan gyakoroltam a hatalmat” – mondta Sarkozy. 

Azt is jelezte, hogy fellebbez a bíróság döntése ellen.

„Ha csak a kérdések negyedére vagy tizedére válaszolok, az már azt jelenti, hogy azért jöttem ide, hogy magyarázkodjak” – fogalmazott. Kijelentette, hogy az alkotmány értelmében feladatának tartja nem válaszolni a kérdésekre, nem egyéni választásról van szó.

Nicolas Sarkozy alig egy órát töltött a bíróságon.

A két hete megkezdődött és várhatóan november közepéig tartó perben a bíróság a Sarkozy elnökségének első évében a hivatala által megrendelt közvélemény-kutatások körüli állítólagos visszaéléseket vizsgálja. Az ügyben a volt elnök öt közvetlen munkatársának, köztük Claude Guéant-nak, az elnöki hivatal volt vezetőjének kell felelnie.  

A felmérésekkel kapcsolatos gyanú alig két évvel Sarkozy hivatalba lépését követően merült fel, amikor a számvevőszék a 2009-es jelentésében azt kifogásolta, hogy az Elysée-palota által 2008-ban megrendelt, többtucatnyi közvélemény-kutatást exkluzív jelleggel közöltek az elnöki hivatal által előre kiválasztott sajtóorgánumok. 

A felméréseket az elnök népszerűségéről, politikai riválisairól vagy Carla Bruni énekesnő, Nicolas Sarkozy felesége elfogadottságáról készíttették.

Míg a számvevőszéki jelentés elsősorban a felmérések túl magas árának okait és az ilyen jellegű megrendelések értelmét firtatta, az ügyészség 7,5 millió eurónyi közpénz elsikkasztásával és tisztességtelen előnyhöz juttatással vádolja az elnöki hivatal volt munkatársait, amiért közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek szerződést havi tízezer euróért a felmérések elvégzésére Sarkozy egyik befolyásos tanácsadójával, Patrick Buisson történésszel és az általa kiválasztott cégekkel. A tanácsadó 2007 és 2009 között mintegy 235 felmérést rendelt meg, majd adott el az elnöki hivatalnak, amelyekért a havi tízezer eurón felül 65–71 százalék jutalékot is felszámolt magának.

Nicolas Sarkozy az első francia államfő a második világháború óta, akit – egyelőre nem jogerősen – letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. 

Március 1-jén ítélték el egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre, amiért információkért cserében megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót. Mivel fellebbezett, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet. Szeptember végén egy év börtönbüntetést kapott a 2012-es elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt, de ez ellen az ítélet ellen is fellebbezett.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.