Lapunk is beszámolt korábban a hatvanöt éves ortodox zsidó Sarah Halimi esetéről, akit 2017-ben a huszonhét éves szomszédja, Kobili Traoré súlyosan bántalmazott, majd „Allah akbar!” kiáltással lelökött az erkélyről.
Ezzel szemben Magyarországon – a Tett és Védelem Alapítvány adataira hagyatkozott a jelentés – 2015 óta csökken az efféle atrocitások száma, 2020-ban mindössze 30 esetet regisztráltak. Hasonló a helyzet több közép-európai országban, például Lengyelországban ez az adat 81, Szlovákiában 2019-ben összesen 31 esetben jártak el a hatóságok. A csökkenő tendenciát mutató számokkal szemben éppen ezek azok az országok, melyek a legtöbb kritikát kapják az antiszemitizmus tekintetében. Luxemburgban például kicsivel több, mint 600 ezer emberre – ez Magyarország népességének kevesebb mint 7 százaléka – 2020-ban több mint kétszer annyi, 64 antiszemita bűncselekményt regisztráltak.
Uniós tervek. Az Európai Unió Bizottsága októberben mutatta be az antiszemitizmus visszaszorítására kidolgozott kilencéves stratégiáját, amely három alappilléren nyugszik: a zsidó népesség életének támogatása és védelme, az antiszemitizmus visszaszorítása, valamint a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiák feloldását elősegítő kutatások és oktatás finanszírozása. A védekezésben fontos szerepe lesz az online platformok szigorúbb korlátozásának, például a gyűlöletbeszéd és gyűlöletkeltő tartalmak eltávolításának szempontjából.
Borítókép: Virrasztást tartanak az antiszemitizmus ellen és a zsidó közösségek védelmében egy zsinagóga előtt Berlin Kreuzberg negyedében 2021. május 16-án. (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!