A koronavírus-járvány ideje alatt is emelkedett az antiszemita bűncselekmények száma Európa-szerte – derül ki az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének jelentéséből. A tanulmány megállapítja, hogy
ez összefüggésbe hozható a járványt övező összeesküvés-elméletek futótűzszerű terjedésével, melyek középpontjába gyakran zsidók állnak.
A jelentés a 2010-től 2020-ig terjedő időintervallumban vizsgálja az országok hivatalos szervei, valamint civil szervezetek által közölt statisztikai adatokat az antiszemita bűncselekményeket illetően. Maga a fogalom eltérő definíciója és a különböző országokban alkalmazott eltérő módszertan miatt nehéz összefüggő következtetéseket levonni belőle, azonban az egyértelműen látszik például, hogy az atrocitások jellege megváltozott az évek során. Az esetek jelentős része átkerült online platformokra, gyűlöletbeszéd vagy gyűlöletkeltő és lejárató tartalmak formájában.
Ami az adatokat szemügyre véve mindenképp szembetűnő, az az, hogy
számos nyugat-európai országban megfigyelhető az antiszemita indíttatásból zsidók ellen elkövetett bűncselekmények növekedésének tendenciája. Ezzel szemben például Magyarországon, Szlovákiában vagy Lengyelországban éppen ellenkezőleg, az esetek csökkenéséről tesz tanúbizonyságot a jelentés.
A még napjainkban is a II. világháborús múltjával küzdő Németországban például 2015 óta évről évre egyre több incidenst jelentenek. 2020-ban ez a szám elérte a 2351-et, egy évvel korábban még 2032 volt. Sokatmondó, hogy 2016 – az Európát sújtó migrációs válság és terrortámadás-sorozat – óta a vallási ideológiából elkövetett bűncselekményeket külön kategóriába sorolják, addig ez a kategória nem létezett a statisztikákban. Noha az EU-jelentésben elsősorban szélsőjobboldali személyek és csoportok által elkövetett gyűlölet-bűncselekményekről van szó, a The Times of Israel című izraeli lap egy 2016-os felmérésre hivatkozva azt írta:
a Németországban verbálisan és fizikailag megtámadott zsidók 41 százaléka szerint muszlim volt az elkövető, 20 százalékuk szélsőjobboldali, 16 százalék szélsőbaloldali támadásról beszélt.
Aggasztó a helyzet Ausztriában is, ahol a nem hivatalos, civil szervezetek által gyűjtött adatok szerint 585 antiszemita incidens történt tavaly, ez a szám 550 volt egy évvel korábban, s „mindössze” 70 tíz évvel ezelőtt. Svédországban is növekszik a feljegyzett esetek száma, az utolsó, 2018-as adatok alapján 278 esetben követtek el antiszemita bűncselekményt, a 2016-ban publikált adatok szerint 182-t.
Németországhoz képest kevésbé rémisztőek a francia statisztikák: 339 esetről szereztek tudomást tavaly a francia hatóságok, ami körülbelül a fele az előző évi 687-nek. Az Antiszemitizmus-ellenes Nemzeti Hivatal korábbi – szintén a The Times of Israel által idézett – jelentése szerint
az antiszemita incidensek több mint felét és a különösen erőszakosak szinte mindegyikét muzulmán bevándorlók követik el.
Lapunk is beszámolt korábban a hatvanöt éves ortodox zsidó Sarah Halimi esetéről, akit 2017-ben a huszonhét éves szomszédja, Kobili Traoré súlyosan bántalmazott, majd „Allah akbar!” kiáltással lelökött az erkélyről.
Ezzel szemben Magyarországon – a Tett és Védelem Alapítvány adataira hagyatkozott a jelentés – 2015 óta csökken az efféle atrocitások száma, 2020-ban mindössze 30 esetet regisztráltak. Hasonló a helyzet több közép-európai országban, például Lengyelországban ez az adat 81, Szlovákiában 2019-ben összesen 31 esetben jártak el a hatóságok. A csökkenő tendenciát mutató számokkal szemben éppen ezek azok az országok, melyek a legtöbb kritikát kapják az antiszemitizmus tekintetében. Luxemburgban például kicsivel több, mint 600 ezer emberre – ez Magyarország népességének kevesebb mint 7 százaléka – 2020-ban több mint kétszer annyi, 64 antiszemita bűncselekményt regisztráltak.
Uniós tervek. Az Európai Unió Bizottsága októberben mutatta be az antiszemitizmus visszaszorítására kidolgozott kilencéves stratégiáját, amely három alappilléren nyugszik: a zsidó népesség életének támogatása és védelme, az antiszemitizmus visszaszorítása, valamint a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiák feloldását elősegítő kutatások és oktatás finanszírozása. A védekezésben fontos szerepe lesz az online platformok szigorúbb korlátozásának, például a gyűlöletbeszéd és gyűlöletkeltő tartalmak eltávolításának szempontjából.
