Újabb uniós kritika a magyar bevándorláspolitikának

Ismét elmarasztalta hazánkat az Európai Unió Bírósága. Ezúttal Magyarország azzal sértette meg az uniós jogot a luxembourgi székhelyű testület szerint, hogy az Országgyűlés 2018 júniusában elfogadott Stop, Soros! törvénnyel büntethetővé tette az illegális migráció szervezését és finanszírozását, és a törvénnyel párhuzamosan elfogadott alkotmánymódosítás megtiltotta a bevándorlók tömeges betelepítését is. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a döntésre reagálva közölte: amíg nemzeti kormány van Magyarországon, érvényesíteni fogja a magyar emberek akaratát, és megakadályozza, hogy Magyarországból is bevándorlóországot csináljanak.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a kezdetektől segíti a bevándorlókat Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Emlékezetes, a Juncker-féle bizottság erősen átpolitizált jellege miatt számos esetben a kötelezettségszegési eljárásokat is felhasználta ideológiai csatákhoz, az Európai Unió bírósága pedig rendszerint asszisztált ehhez. A testület kedden kihirdetett ítélete szerint az uniós bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozás nem felel meg a vonatkozó uniós irányelvnek, mivel a rendelkezés szerint a menedékkérők csak akkor lehetnek jogosultak Magyarországon nemzetközi védelemre, ha közvetlenül egy nem biztonságos országból érkeznek. Megállapította azt is, hogy a magyar szabályozás sérti a befogadási irányelvből eredő kötelezettségeket, mivel büntetőjogi szankciót írt elő a menedékjog iránti kérelmek benyújtását szervező tevékenység esetében, amennyiben bizonyítható, hogy a segítséget nyújtó személy tudatában volt annak, hogy a kérelemnek a szabályozás értelmében nem lehet helyt adni.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az ítéletre reagálva a Facebookon közölte: 

Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, érvényesíteni fogja a magyar emberek akaratát, és megakadályozza, hogy Magyarországból is bevándorlóországot csináljanak.

Az államtitkár emlékeztetett: a törvényt a kormány kezdeményezésére három éve fogadta el az Országgyűlés, és annak célját a magyar emberek is többször támogatták, amikor a nemzeti konzultációk során kifejezték, hogy azt várják a kormánytól, védje meg Magyarországot a migrációtól. Hozzáfűzte: 

a törvény kezdettől a bevándorláspártiak útjában áll, elfogadása után azonnali össztüzet indított Magyarországra a bevándorláspárti baloldal és a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok nyomására a brüsszeli bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen.

Kovács Zoltán ugyanakkor azt is nyomatékosította, hogy bár Magyarország tiszteletben tartja az Európai Unió Bíróságának a Stop, Soros! törvénycsomag kapcsán hozott ítéletét – ahogy tette ezt a korábbi ítéletek esetében is –, fenntartja a jogot arra, hogy fellépjen a külföldről finanszírozott NGO-k, köztük a Soros György által finanszírozott szervezetek politikai befolyásszerzésre, beavatkozásra irányuló vagy éppen a migráció előmozdítása kapcsán folytatott tevékenységével szemben.

Emlékezetes, a Juncker-féle bizottság Magyarország esetében 2015 és 2019 között összesen 19 alkalommal döntött felszólító levél küldéséről, indoklással ellátott vélemény kiállításáról vagy hazánk uniós bíróságra küldéséről a – migrációt is magában foglaló – bel- és igazságügy témájában. Ez olyannyira kirívó adat, hogy a „második helyen álló” tagállamok – például Csehország vagy Spanyolország – mindössze tíz hasonló bizottsági lépést tudnak felmutatni.

Borítókép: Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársa (háttal) beszélget migránsokkal a magyar–szerb határ közelében, Ásotthalom térségében 2015. szeptember 13-án. (Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)