Ma várhatóan jóváhagyja az Európai Parlament a technológiai óriásvállalatok monopóliumának megfékezésére irányuló uniós tervek alapkövének számító, az Európai Bizottság által tavaly decemberben bemutatott digitális piacokról szóló jogszabályt (Digital Markets Act, DMA),
ezzel egy újabb lépéssel közelebb kerülve ahhoz, hogy az Európai Unió valamelyest kontroll alá vonhassa a gazdasági és társadalmi folyamatokban is maguknak egyre nagyobb befolyást szerző szilícium-völgyi techóriásokat.
Régi adósságát törlesztené az új jogszabállyal az EU, a digitális szolgáltatások szabályozása ugyanis jelenleg még mindig a több mint két évtizede elfogadott, mostanra viszont teljesen elavulttá vált uniós e-kereskedelmi direktíva mentén zajlik.
A parlamentben nagy az egyetértés
A mai szavazást megelőzően tegnap meg is vitatták a strasbourgi parlamentben a még formálódóban lévő javaslat legvitatottabb pontjait, azonban más ügyekkel ellentétben a „digitális óriások tisztességtelen üzleti gyakorlata elleni” fellépés szükségességében szokatlanul nagy az egyetértés a törvényhozó testület legnagyobb pártjai között. November végén ráadásul a parlamenttel az EU jogalkotó szervét közösen alkotó Európai Unió Tanácsa is elfogadta saját álláspontját a technológiai nagyvállalatok szabályozására vonatkozóan,
a bizottsági határidőkhöz képest jóval közelebbi határidőket megszabva a törvény hatálybalépésének.
A parlament várható zöld jelzése azonban nem jelenti automatikusan a törvény hatálybalépését, azt ugyanis még jóvá kell hagynia a tagállamoknak, pontosabban a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak is, ez pedig újabb nézetkülönbségeket, illetve eltérő megközelítésmódokat hozhat felszínre. Noha az elmúlt hónapokban elemzők szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy az EU lassú jogalkotási folyamata miatt 2022-re sikerül-e elfogadni a szabályozást, nagy lendületet adhat a DMA-nak, illetve társtörvényének, a parlament elé leghamarabb csak jövő januárban kerülő Digital Services Actnek (DSA), hogy Emmanuel Macron francia elnök a januárban kezdődő, rendkívül ambiciózus célokat megfogalmazó francia soros elnökség egyik prioritásaként határozta meg azt.
Levegőt a nemzeti vállalatoknak!
A hét elején Budapesten az európai szuverenitás megerősítése mellett kiálló Macronnak ugyanis régóta vesszőparipája a kontinens „digitális szuverenitásának” szükségessége. Egy, a francia elnök által még a nyáron felvázolt vízió szerint ugyanis
2030-ig legalább tíz, egyenként százmilliárd euró (több mint 120 milliárd dollár) értékű technológiai óriáscéget kellene az Európai Unióban „felnöveszteni”, amelyek a technológiai ágazatot uraló amerikai vállalatokkal szemben is megállják a helyüket.
A jelenlegi versenyhelyzet ugyanis nem kedvez – néhány olyan kivételtől eltekintve, mint például a Booking.com – az uniós nemzeti vállalatoknak ahhoz, hogy a nemzetközi gazdaságban is versenyezzenek olyan globális szereplőkkel, mint például a Google-t és a YouTube videómegosztót is tulajdonló Alphabet vagy Mark Zuckerberg Facebook-alapító nemrég Meta Platforms névre keresztelt óriásvállalata. Macron ezért az Európai Unió Tanácsának francia soros elnökségét egyebek mellett arra használná fel, hogy haladást érjen el az ügyben. A francia elnök ugyanis úgy látja, hogy „helyi bajnokok nélkül nem létezik szuverenitás”.
Vannak azonban olyan tagállamok, amelyek szkeptikusak a Macron által felvázolt terveket illetően: Írország szerint például „túl későn” keltek életre Európában azok az ambíciók, amelyek fel szeretnék tenni a kontinenst a globális technológiai vállalatok térképére, a próbálkozásokba fektetett energia helyett ezért inkább amerikai vagy más nemzetközi nagyvállalatokkal kellene együttműködnie a tagállamoknak a befektetési légkör előmozdításáért.
Ketrecbe zárt „kapuőrök”
Az Európai digitális stratégia névre keresztelt átfogó, két pillérből álló jogalkotási csomag egyébként a digitális térnek számos aspektusát szabályozná, az online piacokhoz való hozzáféréstől a fogyasztóvédelmen és a felhasználók jogainak gyors és hatékony orvoslásán keresztül az egyszerre biztonságos és szabad digitális internetes környezet biztosításáig. Az Európai Unió még tavasszal vázolta fel azokat a kritériumokat, amelyek alapján kapuőrnek (gatekeeper) fognak minősíteni egyes digitális platformokat.
Ennek egyik fő célja, hogy korlátozza a legnagyobb szolgáltatók piaci befolyását, és jelentősen szigorúbb lesz az Európai Unió eddigi versenyjogi gyakorlatainál.
A csomag arra kényszerítené ezeket a szinte kivétel nélkül amerikai szolgáltatókat, hogy alakítsák át hagyományos üzleti modelljeiket, és biztosítsanak játékteret a magukhoz viszonyítva sokkal kisebb versenytársaknak is. A DMA meghatározásában a tervek szerint kapuőrnek számít minden olyan vállalat, amely legalább három uniós tagállamban alapvető online platformszolgáltatásokat nyújt, előző három pénzügyi évében 6,5 milliárd eurót meghaladó forgalmat generált az EU-ban, vagy az előző évben elérte a legalább 65 milliárd dolláros piaci kapitalizációt.
Borítókép: Mark Zuckerberg Facebook-alapító és Emmanuel Macron az Élysée-palotában (Forrás: Mark Zuckerberg Facebook-oldala)
