„Digitális szuverenitásért” küzdene Macron

Ma várhatóan jóváhagyja az Európai Parlament a digitális piacokról szóló jogszabályt, azt azonban még a tagállamoknak is jóvá kell hagynia. Ezt a folyamatot gyorsítaná fel a francia elnök.

Levegőt a nemzeti vállalatoknak!

A hét elején Budapesten az európai szuverenitás megerősítése mellett kiálló Macronnak ugyanis régóta vesszőparipája a kontinens „digitális szuverenitásának” szükségessége. Egy, a francia elnök által még a nyáron felvázolt vízió szerint ugyanis 

2030-ig legalább tíz, egyenként százmilliárd euró (több mint 120 milliárd dollár) értékű technológiai óriáscéget kellene az Európai Unióban „felnöveszteni”, amelyek a technológiai ágazatot uraló amerikai vállalatokkal szemben is megállják a helyüket. 

A jelenlegi versenyhelyzet ugyanis nem kedvez – néhány olyan kivételtől eltekintve, mint például a Booking.com – az uniós nemzeti vállalatoknak ahhoz, hogy a nemzetközi gazdaságban is versenyezzenek olyan globális szereplőkkel, mint például a Google-t és a YouTube videómegosztót is tulajdonló Alphabet vagy Mark Zuckerberg Facebook-alapító nemrég Meta Platforms névre keresztelt óriásvállalata. Macron ezért az Európai Unió Tanácsának francia soros elnökségét egyebek mellett arra használná fel, hogy haladást érjen el az ügyben. A francia elnök ugyanis úgy látja, hogy „helyi bajnokok nélkül nem létezik szuverenitás”. 

Vannak azonban olyan tagállamok, amelyek szkeptikusak a Macron által felvázolt terveket illetően: Írország szerint például „túl későn” keltek életre Európában azok az ambíciók, amelyek fel szeretnék tenni a kontinenst a globális technológiai vállalatok térképére, a próbálkozásokba fektetett energia helyett ezért inkább amerikai vagy más nemzetközi nagyvállalatokkal kellene együttműködnie a tagállamoknak a befektetési légkör előmozdításáért.

Ketrecbe zárt „kapuőrök”

Az Európai digitális stratégia névre keresztelt átfogó, két pillérből álló jogalkotási csomag egyébként a digitális térnek számos aspektusát szabályozná, az online piacokhoz való hozzáféréstől a fogyasztóvédelmen és a felhasználók jogainak gyors és hatékony orvoslásán keresztül az egyszerre biztonságos és szabad digitális internetes környezet biztosításáig. Az Európai Unió még tavasszal vázolta fel azokat a kritériumokat, amelyek alapján kapuőrnek (gatekeeper) fognak minősíteni egyes digitális platformokat. 

Ennek egyik fő célja, hogy korlátozza a legnagyobb szolgáltatók piaci befolyását, és jelentősen szigorúbb lesz az Európai Unió eddigi versenyjogi gyakorlatainál.

 A csomag arra kényszerítené ezeket a szinte kivétel nélkül amerikai szolgáltatókat, hogy alakítsák át hagyományos üzleti modelljeiket, és biztosítsanak játékteret a magukhoz viszonyítva sokkal kisebb versenytársaknak is. A DMA meghatározásában a tervek szerint kapuőrnek számít minden olyan vállalat, amely legalább három uniós tagállamban alapvető online platformszolgáltatásokat nyújt, előző három pénzügyi évében 6,5 milliárd eurót meghaladó forgalmat generált az EU-ban, vagy az előző évben elérte a legalább 65 milliárd dolláros piaci kapitalizációt.

Borítókép: Mark Zuckerberg Facebook-alapító és Emmanuel Macron az Élysée-palotában (Forrás: Mark Zuckerberg Facebook-oldala)