„Sarah Weddington hetvenhat éves korában, vasárnap hunyt el austini lakásában” − írta a Twitter közösségi oldalon volt tanítványa és kollégája, Susan Hays. „Sarah rengeteg egészségügyi problémával küzdött” − tette hozzá. Azonfelül, hogy a hetvenes években három cikluson keresztül képviselőként dolgozott a texasi törvényhozásban, majd később Jimmy Carter elnök tanácsadója lett, Weddington karrierjének első és legjelentősebb ügye volt a híres Roe kontra Wade per, melynek a lezárásaképp született legfelsőbb bírósági határozat az abortuszt minden nő alkotmányos jogaként ismerte el. A döntést jövő nyár elején azonban felülbírálhatja a legfelsőbb bíróság, és az eddigi meghallgatások alapján úgy tűnik, Weddington hagyatéka − ahogy Mike Pence, volt amerikai alelnök fogalmazott korábban − a „történelem süllyesztőjébe” kerülhet.
A Roe kontra Wade ügy 1970-ben kezdődött el, amikor a huszonkét éves Norma McCorvey − az anonimitás érdekében Jane Roe álnéven − keresetet indított Henry Wade Dallas megyei kerületi ügyész ellen, nemkívánatos terhessége megszakításának reményében. Ekkoriban Texasban − és a legtöbb amerikai államban − az abortusz bűncselekménynek számított, csak abban az esetben lehetett elvégezni, ha az anya élete veszélybe került. McCorvey-t az akkor karrierje elején járó Sarah Weddington képviselte az egészen 1973-ig húzódó ügy során. Végül a legfelsőbb bíróság 7:2 arányban szavazott a művi vetélés legalizálása mellett, a testület az amerikai alkotmány 14. kiegészítésére hivatkozva alkotmányos alapjogként definiálta az abortuszhoz való jogot. A határozat ugyanakkor azt is kimondta, hogy ezen jog nem abszolút, létrehozva ezzel az úgynevezett magzati életképesség követelményét, amely így alapesetben a terhesség 24. hetéig teszi lehetővé a beavatkozás elvégzését. Az ítélet gyökeresen megváltoztatta a nők helyzetét az Egyesült Államokban, sorra jelentek meg az abortuszklinikák, és jelentősen csökkent azon engedély nélküli beavatkozások száma, melyek gyakran súlyos − akár halálos − sérüléseket okoztak a terhességüket megszakítani kívánó pácienseknek.
Az abortusz körül felmerülő morális kérdések a mai napig heves vitákat váltanak ki Amerika-szerte, az utóbbi években számos, főként déli állam hozott a nők ezen jogát korlátozó jogszabályokat. A legfelsőbb bíróság az elkövetkező időszakban két ilyen törvényről dönthet, az egyik az SB8-ként elhíresült texasi reguláció, a másik pedig a Mississippi-törvény. Mindkét jogszabály a beavatkozás legális végrehajtására kitűzött időszakot szűkítené, előbbi esetében a terhesség hatodik hetéig, utóbbinál pedig a 15. héttel bezárólag. Sajtóértesülések szerint a testület feltehetően zöld jelzést adhat jövő júniusban a szigorításnak, ezáltal felülírhatja a közel ötvenéves gyakorlatot. Habár a társadalom megosztott a kérdésben, a Fox News őszi felmérése alapján az amerikaiak 65 százaléka nem bírálná felül az 1973-as ítéletet.
Borítókép: Sarah Weddington több ezer tüntető előtt beszél Washingtonban 2004. április 25-én. (Fotó: MCT/Tribune News Service/Getty Images/Nikki Kahn)
