Több mint hét esztendőnek kellett eltelnie azután, hogy Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő útjára indította masszív, Egy övezet, egy út nevű globális infrastruktúra-fejlesztési kezdeményezését (angol rövidítéssel BRI), míg végre az Európai Unió is rászánta magát az alternatív stratégia kidolgozására. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán ismertette a 21. századi „ellenselyemút”, a Globális átjáró (Global Gateway) névre keresztelt tervének részleteit.
A Global Gateway mintája lesz annak, hogyan tudja Európa a legrugalmasabban fejleszteni globális kapcsolatait
– jelentette be Ursula von der Leyen. Hozzátette: ez a stratégia egy igazi alternatívát képezne más országok hasonló jellegű stratégiáival szemben.
Az elképzelés értelmében
Brüsszel mintegy háromszázmilliárd euró állami forrást és magántőkét mozgósítana 2027-re olyan uniós infrastruktúra-projektek finanszírozására külföldön, mint például optikai kábel- és 5G-s kommunikációs hálózatok létesítése, zöldenergiát termelő gyárak építése a fejlődő világban, de országutak és repülőterek építése is szerepel a tervekben, csak hogy a vén kontinens ezzel is versenyre kelhessen Kínával.
Közelebbről nézve a költségvetés forrásait kiderül, hogy 135 milliárd euró a már létező európai fenntartható fejlesztési alapból jönne, bár ez az összeg egyelőre még híján van 25 milliárdnak, amit később tennének bele. 145 milliárd euró európai fejlesztési pénzintézetektől folyna be, 18 milliárdot pedig az EU külső támogatási programja adna.
Ám még ha magánberuházók is beszállnak az uniós kezdeményezésbe,
az összeszedendő pénz nagyságrendekkel el fog maradni a kínaiak saját selyemútjukba már eddig pumpált összegtől.
A Morgan Stanley amerikai befektetési bank becslése szerint Kína programra fordított összkiadása 2027-ig eléri a 1200-1300 milliárd dollárt, még akkor is, ha jelenleg némi megtorpanás tapasztalható a kivitelezésben a burjánzó korrupció és a túlárazások következtében. Kína óriási előnye továbbá, hogy a játékban résztvevő kereskedelmi bankok, ellentétben az általános európai helyzettel, szintén állami tulajdonban vannak, ami lehetővé teszi a vállalkozó cégeknek kockázatosabb üzletek megkötését is.