„Amikor először bemutatták, a szabadság szimbólumaként emlegették a közösségi médiát, azóta azonban ezek a platformok a modern demokrácia egyik legsúlyosabb fenyegetésévé nőtték ki magukat” – fogalmazott Recep Tayyip Erdoğan a múlt hét végén Isztambulban megrendezett StratCom 2021 nevű kommunikációs konferencia közönségének címzett videóüzenetében. A török elnök arról is beszélt, hogy a félretájékoztatásból fakadó politikai és társadalmi feszültségek napjainkra globális problémává váltak. Hozzáfűzte: igyekszünk megvédeni népünket,
különösen társadalmunk kiszolgáltatott rétegeit a hazugságoktól és a félretájékoztatástól, mégpedig anélkül, hogy megsértenénk polgáraink azon jogát, hogy pontos és pártatlan tájékoztatást kapjanak.
Az ankarai kormány egyébként rendszeresen kerül a nyugati bírálatok célkeresztjébe a törökországi médiahelyzet miatt: gyakran megfogalmazott vád például Erdoğannal szemben, hogy egy olyan, egyre inkább elszigetelődő, diktatórikus rezsimet épít, amely elnyomja a független médiát, az ellenzéki hangok elfojtása pedig az egyik leggyakrabban felmerülő akadály a 85 milliós muszlim ország Európai Unióhoz való csatlakozásának évtizedek óta húzódó, mostanra teljesen befagyott folyamatában is. Legutóbb például azzal került Ankara a reflektorfénybe, hogy egy új szabályozással bűncselekménynek minősítené, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná a dezinformáció és az álhírek terjesztését.
A török ellenzék – és a folyamatokat aggódó tekintettel figyelő Nyugat – szerint azonban a tervezet legalábbis problémás, azáltal ugyanis, hogy értelmezésük szerint a kormánypártok dönthetik el, mi tekinthető álhírnek és mi nem, az új szabályozás könnyen az ellenzéki hangok elfojtásának újabb eszközévé válhat.
Számos jel utal azonban arra, hogy Erdoğan felismerte a mára elsődleges kommunikációs eszközzé váló újmédia csatornáiban rejlő veszélyeket és a Törökországgal szemben ellenséges nemzetközi médiakörnyezet (geo)politikai jelentőségét, illetve annak saját politikai céljaira kifejtett – negatív – hatásait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy saját kormányzata tudatos erőfeszítéseket tegyen a Törökországról kialakuló kép stratégiai tervezésében.
A közvetlenül Erdoğan hivatalához tartozó Kommunikációs Igazgatóság által idén nyáron bemutatott Nemzeti Nyilvános Diplomácia Cselekvési Terv mellett ennek bizonyítéka a stratégiai kommunikáció kérdéskörét különböző aspektusokól értelmező konferencia előadóinak impozáns névsora is. Felszólalt egyebek mellett korunk egyik legismertebb propaganda- és nyilvánosdiplomácia-kutatója, Nancy Snow és Matthias Lüfkens kommunikációkutató, a Twiplomacy kutatócsoport atyja is. A davosi Világgazdasági Fórum korábbi médiaigazgatójaként világhírűvé vált Lüfkens szerint a digitális kor egy új foglalkozást is teremtett, mégpedig a twiplomatát, a mikroblogon való célzott stratégiai kommunikáció nélkül ugyanis ma már aligha lehet egy vezető sikeres. Erdoğan pedig láthatóan ebben is egyre jobban teljesít:
Narendra Modi indiai kormányfőt, Joe Biden amerikai elnököt és Ferenc pápát követően ugyanis a török elnök rendelkezik a legtöbb követővel a mediatizált diplomácia elsődleges platformjának számító mikroblogon.
Borítókép: A török elnök egy videókonferenciára szánt médiaüzenetet rögzít a török elnöki palotában (Forrás: MTI/AP/Török elnökség)
