Még mindig Németországba vágyik a legtöbb menedékkérő

Töretlenül Németország az Európai Unióba érkező menedékkérők első számú célországa, legalábbis az Eurostat szombaton publikált jelentése szerint. Az év első kilenc hónapját górcső alá vevő adatokból az ugyan még nem derül ki, hogy az Afganisztánban szeptemberben megvalósult tálib hatalomátvétel hogyan hat az Európába irányuló migrációra, annyi azonban bizonyos, hogy a hazájára „bevándorlóországként” hivatkozó új német kancellár, Olaf Scholz kormánya még legalább 25 ezer afgán befogadására tett ígéretet.

Fotó: AP

Noha a koronavírus terjedését megelőzni hivatott újabb és újabb korlátozó intézkedések következtében az európai uniós állampolgárok élete továbbra sem tért vissza a pandémia előtt megszokott kerékvágásba, az Eurostat frissen közzétett adataiból az derült ki, hogy a tavaly regisztrált rekordalacsony számú menedékkérelem után idén ismét beindult az Európába irányuló migráció. Az Európai Unió (EU) statisztikai hivatalának összesítése ugyanis rámutat: 355 955 első alkalommal benyújtott menedékkérelmet regisztráltak az EU 27 tagállamában az év első kilenc hónapjában, ami 15 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. 

Érdekesség, hogy Németországban kétszer annyival nőtt a benyújtott menedékkérelmek száma, mint az összes többi tagállamban együttvéve, a nyugat-európai országban ugyanis január és szeptember között 100 240 kérelmet regisztráltak. 

Ez 33 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, az adatok pedig egyúttal arra is rávilágítanak, hogy a vizsgált időszakban Németországban nyújtották be az uniós menedékkérelmek 28,4 százalékát. 

Németország után a második legjelentősebb célországnak Franciaország tekinthető, ahova a kérelmek húsz százaléka (73 255) érkezett. Franciaországot Spanyolország követi 11 százalékkal (39 755), Olaszország kilenc százalékkal (28 645). Ez egyúttal azt jelenti, hogy a 27 uniós országban benyújtott menedékkérelmek mintegy kétharmada a négy legnépesebb országhoz érkezik. Ezen a téren egyébként Magyarország a sereghajtó:

 hazánkban az Eurostat adatai szerint 2021 első három negyedévében mindössze harminc első menedékkérelmet fogadtak el.

Az uniós adatokból az is kiderült, hogy a tagállamokban menedékért folyamodók legnagyobb csoportját már az amerikai, illetve a NATO-csapatok Afganisztánból való szeptemberi kivonulása következtében megvalósuló tálib hatalomátvételt megelőző negyedévben is az afgán, valamint a szíriai migránsok alkották – ők teszik ki együttesen az összes kérelmező mintegy egyharmadát. Július és szeptember között 13 uniós tagállamban már afgánok nyújtották be a legtöbb menedékkérelmet, 25 százalékuk Németországban lett regisztrálva. 

A jövőben azonban minden bizonnyal még tovább növekedik a Németországban új otthonra találó afgánok száma, tekintve, hogy a december elején hivatalba lépett német kormánykoalíció egyik első intézkedései között jelentette be, hogy 

Németország 25 ezer menedékkérőt fogad be abból a negyvenezer, hazájából elmenekült afgánból, amelynek szétosztásában 15 uniós tagállam, köztük Hollandia, Spanyolország és Franciaország megállapodott egymás közt.

Olaf Scholz német kancellár egyébként a kormányának programját ismertető beszédében a menekültügyi rendszerre vonatkozóan egyebek mellett arra is kitért: az „észszerűség által vezérelt migrációs politikát fogunk folytatni, amely támogatja a legális migrációt és csökkenti az irreguláris migrációt”. Ehhez a szociáldemokrata politikus szerint hozzátartozik a menekültügyi eljárások gyors lefolytatása és a Németországban maradás lehetőségének biztosítása a jól beilleszkedett menekültek számára, de a maradásra nem jogosultak, különösen a bűnözők és a közveszélyes emberek következetes hazaszállítása, kitoloncolása is. Scholz arra is ígéretet tett, hogy a menekültpolitikában főszabályként fogják alkalmazni azt az elgondolást, miszerint öt év tartózkodás után meg lehet szerezni a német állampolgárságot, és engedélyezik a többes állampolgárságot is.

Borítókép: Menekülteket üdvözlő transzparens egy berlini tüntetésen (Forrás: BBC)