Noha a koronavírus terjedését megelőzni hivatott újabb és újabb korlátozó intézkedések következtében az európai uniós állampolgárok élete továbbra sem tért vissza a pandémia előtt megszokott kerékvágásba, az Eurostat frissen közzétett adataiból az derült ki, hogy a tavaly regisztrált rekordalacsony számú menedékkérelem után idén ismét beindult az Európába irányuló migráció. Az Európai Unió (EU) statisztikai hivatalának összesítése ugyanis rámutat: 355 955 első alkalommal benyújtott menedékkérelmet regisztráltak az EU 27 tagállamában az év első kilenc hónapjában, ami 15 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.
Érdekesség, hogy Németországban kétszer annyival nőtt a benyújtott menedékkérelmek száma, mint az összes többi tagállamban együttvéve, a nyugat-európai országban ugyanis január és szeptember között 100 240 kérelmet regisztráltak.
Ez 33 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, az adatok pedig egyúttal arra is rávilágítanak, hogy a vizsgált időszakban Németországban nyújtották be az uniós menedékkérelmek 28,4 százalékát.
Németország után a második legjelentősebb célországnak Franciaország tekinthető, ahova a kérelmek húsz százaléka (73 255) érkezett. Franciaországot Spanyolország követi 11 százalékkal (39 755), Olaszország kilenc százalékkal (28 645). Ez egyúttal azt jelenti, hogy a 27 uniós országban benyújtott menedékkérelmek mintegy kétharmada a négy legnépesebb országhoz érkezik. Ezen a téren egyébként Magyarország a sereghajtó:
hazánkban az Eurostat adatai szerint 2021 első három negyedévében mindössze harminc első menedékkérelmet fogadtak el.
Az uniós adatokból az is kiderült, hogy a tagállamokban menedékért folyamodók legnagyobb csoportját már az amerikai, illetve a NATO-csapatok Afganisztánból való szeptemberi kivonulása következtében megvalósuló tálib hatalomátvételt megelőző negyedévben is az afgán, valamint a szíriai migránsok alkották – ők teszik ki együttesen az összes kérelmező mintegy egyharmadát. Július és szeptember között 13 uniós tagállamban már afgánok nyújtották be a legtöbb menedékkérelmet, 25 százalékuk Németországban lett regisztrálva.
A jövőben azonban minden bizonnyal még tovább növekedik a Németországban új otthonra találó afgánok száma, tekintve, hogy a december elején hivatalba lépett német kormánykoalíció egyik első intézkedései között jelentette be, hogy
Németország 25 ezer menedékkérőt fogad be abból a negyvenezer, hazájából elmenekült afgánból, amelynek szétosztásában 15 uniós tagállam, köztük Hollandia, Spanyolország és Franciaország megállapodott egymás közt.
Olaf Scholz német kancellár egyébként a kormányának programját ismertető beszédében a menekültügyi rendszerre vonatkozóan egyebek mellett arra is kitért: az „észszerűség által vezérelt migrációs politikát fogunk folytatni, amely támogatja a legális migrációt és csökkenti az irreguláris migrációt”. Ehhez a szociáldemokrata politikus szerint hozzátartozik a menekültügyi eljárások gyors lefolytatása és a Németországban maradás lehetőségének biztosítása a jól beilleszkedett menekültek számára, de a maradásra nem jogosultak, különösen a bűnözők és a közveszélyes emberek következetes hazaszállítása, kitoloncolása is. Scholz arra is ígéretet tett, hogy a menekültpolitikában főszabályként fogják alkalmazni azt az elgondolást, miszerint öt év tartózkodás után meg lehet szerezni a német állampolgárságot, és engedélyezik a többes állampolgárságot is.
Borítókép: Menekülteket üdvözlő transzparens egy berlini tüntetésen (Forrás: BBC)
