Megkezdődött a francia Republikánusok előválasztása

A konzervatív jelöltek egyelőre nem tudják utolérni Marine Le Pent és Éric Zemmourt.

2021. 12. 01. 14:56
FRANCE2022-POLITICS-ELECTION-LR-DEBATE Fotó: THOMAS SAMSON
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megkezdődött szerdán a francia konzervatív Republikánusok négy napig tartó előválasztása, amelyen eldől, a párt kit fog jelölni a tavasszal esedékes elnökválasztásra. Az öt elnökjelölt-aspiránsnak kedd esti tv-vita során adatott meg utoljára az a lehetőség, hogy meggyőzze a jobboldali szavazókat. Ígéretekből nem volt hiány.

A személyemben olyat nőt fognak választani, aki tettekre kész

– mondta Valérie Pécresse, Ile-de-France régió regionális tanácsának elnöke, aki korábban Jacques Chirac államfő tanácsadója volt. Hozzátette: szenvedélyesen szereti Franciaországot és szeretné visszaadni a franciáknak a büszkeségüket. – Bizalommal hegyeket emelek fel − hangoztatta a politikus.

Karrieremmel, tapasztalatommal, elkötelezettségemmel garantálom, hogy ha megnyerem ezt a választást, akkor megnyerem az elnökválasztást is

− ezt már Xavier Bertrand, az észak-franciaországi Hauts-de-France régió elnöke jelentette ki. Mint fogalmazott: „A kezükben van hazánk jövője is.”

Egy harmadik politikus, Michel Barnier, az Európai Unió korábbi brexitügyi főtárgyalója úgy vélte: a francia életszínvonal megőrzéséhez tekintélyre és tapasztalatra lesz szükség a döntések meghozatalában, és úgy látja, ő készen áll erre. Philippe Juvin, a Párizs melletti La Garenne-Colombes település polgármestere arról biztosította aktivistáit: ha rá szavaznak, akkor az európai humanista jog szellemiségét fogja közvetíteni a politikai vitákban.

Azt akarom, hogy Franciaország Franciaország maradjon

– egyszerűen fogalmazta meg saját programját Éric Ciotti, a nizzai székhelyű Alpes-Maritimes régió képviselője. Hozzátette: „Csak akkor nyerünk Emmanuel Macron ellen, ha az összes jobboldali szavazó összefog egy erősebb Franciaországért, amely újra összekapcsolódik nagyságával, amely újra kapcsolatba kerül tekintélyes, dicső múltjával.”

A Le Monde baloldali napilap kiemelte, hogy a tartalmi és programbeli különbségek ellenére az aspiránsok a korábbi évek tapasztalatai ellenére biztosítottak mindenkit arról, hogy bármi is lesz a végső szavazás eredménye, támogatni fogják egymást. 

Vannak nézeteltérések köztünk, de semmi sem leküzdhetetlen

– jegyezte meg a vita során Michel Barnier.

A szavazás – amelyen 140 ezer párttag vehet részt – két fordulóban zajlik: a két döntőst az első forduló után, csütörtök délután kihirdetik. Ezek után kerül sor a második fordulóra, pénteken és szombaton.

A francia sajtó nem igazán tud kiemelni egy konkrét esélyest az aspiránsok közül. A francia Ifop-Fiducal közvélemány-kutató a Journal du Dimanche hetilap megbízásából, november 29-én közzétett felmérése szerint, Xavier Bertrand a favorit, a szavazatok 13 százalékát gyűjtené össze a tavaszi elnökválasztás első fordulójában, amennyiben ő lenne a Republikánusok hivatalos jelöltje. Michel Barniert és Valérie Pécresse-t a franciák tíz százaléka támogatná. Éric Ciotti és Philippe Juvin mindössze hat-, illetve hűromszázalékos támogatottságot szerezne. Mindez azt jelenti, hogy egyik jelölt sem jutna tovább az elnökválasztás második fordulójába. A jobboldali térfélen erősebb pozícióban van Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, illetve Éric Zemmour publicista, aki éppen tegnap jelentette be indulását. A tegnap esti vita elején valamennyien élesen bírálták Éric Zemmourt, Michael Barnier például úgy vélte: Zemmourból hiányzik a komolyság, méltóság, tisztelet, ami szükséges egy elnökjelöltséghez.

Ahogy az elnök-, úgy az előválasztási kampány is nagy részben a bevándorlás és a közbiztonság körül forgott. Michel Barnier például a napokban azt mondta:

Franciaország elveszítette az ellenőrzést a bevándorlás felett és az országban a büntetlenség érzése uralkodott el.

Ennél keményebben fogalmazott Éric Ciotti, aki megválasztása esetén népszavazást ígér a bevándorlás kérdéséről, megszüntetné a Franciaországban eddig bevett gyakorlatnak számító családegyesítést, és több évre szóló bevándorlási moratóriumot hirdetne.

Borítókép: A Republikánusok elnökjelölt-aspiránsai november 14-i tévévitájuk előtt. (Fotó: AFP/Thomas Samson)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.