Az írás azonban ott a falon. Lengyelország mellett Németország – különösen pedig az új, szocialista-zöld-liberális koalíciós kormány EU-politikája szempontjából – potenciálisan a leginkább problematikus tagállam. Korábban önmagukat sokkal inkább a másikkal szemben, mintsem mellett határozták meg. Mindez viszont nem jó hír Berlin számára, amely egyes kérdések mentén hol kisebb, hol nagyobb mértékben rivalizált és rivalizál Franciaországgal az EU-n belüli vezető szerepért.
Német sajtó: Orbán és Macron kiállt a közös európai haderő mellett
A német sajtó kiemelt témaként foglalkozott Emmanuel Macron francia elnök december 13-i budapesti látogatásával, azonban a magyar–francia bilaterális és a V4–francia multilaterális megbeszélések jelentősége és tanulsága mintha elkerülte volna a legtöbb újságíró és elemző figyelmét.

A harangot ugyanakkor csak kevesen verik félre a német sajtóban.
A nagy hírszolgáltatók beszámolóit áttekintve a fő hangsúly a menekültkérdés közös kezelésére és egymás kölcsönös tiszteletére tevődik (a „menekült/menekültpolitika” szavak megtalálhatóak a legtöbb címben), kiegészülve a magyar ellenzék képviselőivel folytatott tárgyalások tényének ismertetésével és a találkozó létrejötte kapcsán megszólaló kritikus kül- és belföldi hangok megszólaltatásával.
A látogatás francia szempontból rendkívül taktikus időzítése ugyanakkor keveseknek szúr szemet. Bár számos cikk említi Marine Le Pen és Éric Zemmour – Macron két (szélső)jobboldali, populista kihívóinak őszi, budapesti látogatását –, csak kevesen teszik fel a kérdést, miért volt fontos a hivatalban lévő francia elnök számára, hogy a látványos presztízsveszteség ellenére már most, csupán másfél-két hónappal kihívóinak magyarországi látogatását követően találkozzon a magyar miniszterelnökkel.
Utóbbi személyek egyike Klaus-Rüdiger Mai, aki véleménycikkében felhívja a figyelmet a német külpolitika szempontjából veszélyes tényállásra – míg a frissen beiktatott új német külügyminiszter Stockholmban folytat tárgyalásokat a nukleáris fegyverek leszereléséről, addig a francia elnök Budapesten tárgyal a – Németország szempontjából gazdaságilag és politikailag kulcsfontosságú – visegrádi országok vezetőivel.
Vajon nem az európai befolyási övezetek átalakításán dolgozik-e éppen pragmatikusan Emmanuel Macron Budapesten, miközben az új német kormány szemellenzővel veti bele magát a saját ideáinak üldözésébe?
– teszi fel a kérdést Mai. Nem lehet, hogy az ideálok mellett a reálpolitikára is ügyelnie kellene Németországnak? Mai szerint a válasz egyértelmű: amennyiben Németország nem fordít kellő figyelmet Közép-Európára, úgy vezető gazdasági szerepe ellenére hamar elszigetelődhet az EU-n belül. Hiszen az energiapolitika, gazdaságpolitika, hazaszeretet és migrációs politika területén Németország de facto már most különutas álláspontot képvisel – véli Mai.
Dobrowiecki Péter
A szerző a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány munkatársa
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar kormányfő (j) és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök (b) a francia elnök és a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!