A Merkel-korszak folytatása Angela Merkel nélkül – egyes német elemzők a távozó kereszténydemokrata kancellárhoz hasonlítják az új szociáldemokrata kormányfőt. A mindig érzelemmentes arcú Olaf Scholzot pragmatikus és megfontolt politikusként tartják számon, aki a szociáldemokraták (SPD) konzervatív szárnyához tartozik, a szigorú fiskális politika híve, s Merkelhez hasonlóan nem szereti a szélsőségeket.
– Ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, a koronavírus után visszatér az élet a normális kerékvágásba. Nincs igazuk. Azoknak se higgyenek, akik úgy vélik, teljesen új zöld világot képesek teremteni. Nekik sincs igazuk – idézte a Euronews a 63 éves politikust, aki az SPD-vel az élen a liberális FDP-vel és a klímapolitikában radikális gondolatokat hangoztató Zöldekkel fog hármas kormánykoalíciót irányítani.
Abban a tekintetben is vannak közös vonásai Merkellel, hogy míg a távozó kancellár Hamburgban egy evangélikus lelkész gyermekeként látta meg a napvilágot, s költözött később az NDK-ba, addig Olaf Scholz Hamburgba került fiatalon, és a Hanza-város formálta a politikai gondolkodását.
„Személyisége olyan, mint amivel az északi város polgárait általában jellemezni szokták: pragmatikus, szókimondó és protestáns” – állapítja meg a The Economist brit hetilap, emlékeztetve Scholz igazságszolgáltatással kapcsolatos korábbi szavaira: „Liberális vagyok, de nem hülye.”
Ez a pragmatizmus már az őszi választási kampány idején is előnyére vált: míg a szociáldemokrata párttagok nem őt, hanem a balra húzó Saskia Eskent és Norbert Walter-Borjanst választották meg a párt társelnökeivé, addig a Merkeltől nehezen búcsúzó német választópolgárok körében Scholz sokkal népszerűbb kancellárjelölt volt Armin Laschet CDU-elnöknél.
Scholz már 17 évesen a Szociáldemokrata Párt tagja lett, ráadásul az ifjúsági szervezetben a marxista irányvonalat képviselte, gyakran felszólalt a kapitalizmus ellen. Karrierje elején munkajogi ügyvédként dolgozott, politikai pályáját negyvenévesen kezdte, ekkor lett először a Bundestag képviselője. Az elmúlt két évszázadban volt parlamenti frakcióvezető, munkaügyi miniszter az első Merkel-kabinetben, hamburgi főpolgármester, legutóbb pedig alkancellár-pénzügyminiszter. Merkelhez hasonlóan Scholzot is jó válságkezelőnek tartják, érdemei közé sorolják a koronavírus-járvány során munkájukat vesztett polgárok pénzügyi támogatását, illetve az ő nevéhez fűződik az árvizek áldozatául esett háztartások kárpótlása is. Scholz azonban számos pénzügyi botrányba is keveredett az elmúlt években, idén több alkalommal meghallgatták a Bundestag illetékes bizottságaiban, a rendőrség szeptemberben házkutatást tartott a pénzügyminisztériumban. A politikusról azonban leperegtek a botrányok.
„Megingathatatlannak tűnő önbizalma van. Számos csapást szenvedett el, de egyik sem térítette le a pályájáról” – írja róla a Deutsche Welle.
Olaf Scholznak – Merkelhez hasonlatosan – nincsenek gyermekei, felesége Britta Ernst, Brandenburg tartomány szociáldemokrata oktatásügyi minisztere.
Borítókép: Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje aláírja a következő német szövetségi kormány munkáját megalapozó koalíciós szerződést Berlinben 2021. december 7-én. (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)
