Amerikai és orosz információk alapján kiderült, hogy a két ország tisztviselői január tizedikén, Genfben ülnek tárgyalóasztalhoz az Ukrajna körül kialakult válság rendezésének érdekében.
− Az egyeztetések során Moszkva is lehetőséget kap a tevékenységünkkel kapcsolatos aggályai közlésére, és mi is ugyanezt fogjuk tenni
− mondta a Reuters hírügynökségnek az amerikai nemzetbiztonsági tanács egyik képviselője. A két fél közötti találkozó elkerülhetetlenné vált, miután az elmúlt hónapokban Oroszország katonai mozgósításba kezdett az ukrán határ mentén, amelyet az amerikai hírszerzés egy lehetséges invázió előszeleként ítélt meg.
Moszkva már december közepén nyilvánosságra hozta, melyek azok a biztonsági garanciák és feltételek, amelyek teljesítését elvárja a nyugati hatalmaktól, azonban a nyolc pontból álló lista egyes részei mind a NATO, mind az Egyesült Államok számára elfogadhatatlanok. Oroszország legfőbb követelése, hogy Ukrajna ne nyerjen felvételt az észak-atlanti szövetségbe, emellett azt is feltételnek szabta, hogy a NATO korlátozza a keleti szárny országaiba telepített egységei számát, oly módon, ami az 1997-es − a keleti bővítés előtti − állapotokat tükrözi. Ez olyan, a szövetség számára stratégiai fontosságú országokat is érintene, mint a balti államok és Lengyelország. A követelések a hadgyakorlatokra és a fegyverkezésre is kitérnek: a volt szovjet területeken − így Kelet-Európában, a Dél-Kaukázusban és Közép-Ázsiában − a NATO nem folytathat semmilyen katonai tevékenységet, valamint egyik fél sem telepíthet közepes és rövid hatótávolságú rakétákat olyan körzetbe, amely a másikra veszélyt jelenthet. Ha ez utóbbiban meg tudnának egyezni a felek, az helyettesíthetné a 2019-ben hatályát vesztő INF-szerződést, amelyet még 1988-ban a nukleáris fegyverek leszerelése érdekében kötött Washington és Moszkva.
Az orosz lista igencsak maximalista feltételei nehéz helyzet elé állítják Washingtont és szövetségeseit, a szakértői vélemények megoszlanak abban, mi is lehet Moszkva igazi célja a tárgyalásokat illetően.
Egyesek szerint azért tették ennyire magasra a lécet, mivel biztosak benne, hogy az egyeztetések eredménytelenek lesznek, azonban a lista nyilvánosságra hozatala miatt a nyugati feleket tudják okolni a sikertelenség miatt. Mások ezzel szemben őszintének tartják Oroszország szándékait, és a követeléseket csak egy maximalista alkupozíciónak tekintik, ahonnan még lejjebb lehet menni. Egyvalamiben egyetértenek a nyugati szakértők: semmiképp sem szabad minden feltételt elfogadni, ez ugyanis csak tovább növelheti Moszkva étvágyát.
Washington legfőbb követelése az ukrán határon összevont orosz egységek visszavonása lesz. Az azonban nem valószínű, hogy az ukrán NATO-tagság kérdésében bármilyen érdemi előrelépésre lehetne számítani, ugyanakkor például a rakétarendszerek leszerelése kapcsán elképzelhető valamiféle egyetértés a két fél között. A találkozót követően, január 12-én Moszkva képviselői Brüsszelben találkoznak a NATO megbízottjaival, valamint ezután egy szélesebb regionális találkozó is megrendezésre kerül.
Borítókép: A washingtoni Fehér Ház által közreadott képen Joe Biden amerikai elnök (j) videókonferencia keretében folytat megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (a kijelzőn) a washingtoni Fehér Házban 2021. december 7-én
( Fotó: MTI/AP/A washingtoni Fehér Ház/Adam Schultz)
