Kilenc hónapnyi egyeztetés és vita után sikerült megállapodnia a holland pártoknak a kormánykoalíció megalakításáról, ezzel Mark Rutte negyedik miniszterelnöki ciklusát kezdheti meg, abban az esetben, ha ezt a parlament is megszavazza mai ülése során. Van egy remek programunk, azonban az számít igazán, hogy ezt hogyan tudjuk megvalósítani – mondta egy sajtótájékoztatón Rutte.
Az NOS hírügynökség értesülései szerint a koalíciós programtervezetben helyet kapott az ingyenes gyermekgondozás további kiterjesztése – mellyel kapcsolatos botrány éppen az előző Rutte-kormány lemondásához vezetett januárban –, új úthasználati díjak bevezetése, valamint több milliárd eurónyi fejlesztés a klímaváltozás, lakáshiány és az atomenergia-kutatás területein.
A jövőbeli kormány összetétele valószínűleg nem sok ponton fog változni – tekintve, hogy ugyanazok a pártok alkotják a koalíciót, melyek januárban lemondtak –, melyből arra lehet következtetni, hogy a folytatott politika képe sem lesz nagyon eltérő. Ezt tükrözi az a friss hír is, miszerint a kabinet több holland várost is arra kötelez, hogy az eddiginél is nagyobb számú menedékkérőt fogadjanak be. Kajsa Ollongren belügyminiszter – aki várhatóan marad pozíciójában – nyilatkozatában kiemelte, nem kizárt, hogy a jövőben a jelenleginél is több településnek kell növelnie befogadóképességeit. Ennek kapcsán nem meglepő az sem, hogy a jelenlegi ügyvivő kormány népszerűsége folyamatosan csökken, mely tendenciát felerősített a koalíciós tárgyalások lassú folyamata, valamint a koronavírus-járvány megfékezésére újból bevezetett szigorú intézkedések elutasítottsága. Ennek következtében a közelmúltban több tömegdemonstráció is erőszakba torkollott a Benelux államban. Egyébként az egészségügyi miniszteri poszt lehet az egyik olyan, ahol változások lesznek, Hugo de Jonge, aki jelenleg a koronavírus elleni harc arca, a korlátozások népszerűtlensége miatt valószínűleg nem tölt majd be tisztséget a következő kormányban.
Amennyiben kitölti négyéves miniszterelnöki mandátumát, azzal Mark Rutte Hollandia leghosszabb ideig hatalmon lévő vezetőjévé válna, azonban az elmúlt években olyan rekordokat is megdöntött a holland kormányfő, melyekre kevésbé lehet büszke: egyetlen kormánnyal szemben sem kezdeményeztek még annyi bizalmatlansági szavazást, mint a 2017 óta Rutte által vezetett testület ellen. Ezenfelül a parlament tizenöt esetben fogalmazott meg kritikus állásfoglalási indítvány a kormány tevékenységére reflektálva, melynek ugyan jogilag nincs következménye, mégis nagy hatással van a kormány politikájának alakulására. Ilyen indítvány következtében mondott le például szeptemberben Sigrid Kaag külügyminiszter − értesülések szerint ő is visszakerülhet pozíciójába −, kinek tevékenységét az afganisztáni kivonulás kapcsán bírálta a hágai törvényhozás.
A magyar jogállamiságot gyakran bíráló politikussal szemben legutoljára a márciusi választások után indítottak bizalmatlansági szavazást, mivel egy kiszivárgott feljegyzésből kiderült, hogy a koalíciós tárgyalások kiemelt pontját képezte egy Ruttéval szemben kritikus kereszténydemokrata politikus, Pieter Omtzigt félreállításának terve. Ezt követően a kormányfő még számos botrányba keveredett, kezdve szélsőséges szíriai fegyveres csoportok támogatásától egészen a parlament tájékoztatása nélkül orosz vállalatokkal és diplomatákkal folytatott titkos egyeztetésekig. Ez utóbbi különösen nagy port vert fel nemzetközi színtéren is, ugyanis Rutte Moszkvával szemben következetesen kritikus álláspontot képvisel, valamint többször ellenezte a korábban rendszeres EU–orosz találkozók felelevenítését is.
A parlament és a holland szavazópolgárok azonban ennek ellenére újra és újra bizalmat szavaznak neki. Mark Rutte állandóan a jogállamiság jelentőségéről beszél, de kulcsfontosságú ügyekben könnyen felejt, sőt hazugságokon is gyakran rajtakapják. Ez az ember tényleg miniszterelnöki székben ül? – tette fel a költői kérdést korábban lapunknak Marco van den Boomgaard holland politikai elemző.
Borítókép: Mark Rutte holland miniszterelnök (Fotó: Getty Images/Shean Gallup)
