Soha egyetlen holland kormánnyal szemben sem indítottak akkora számú bizalmatlansági indítványt, mint Mark Rutte harmadik kormányával szemben – erről a holland Telegraaf napilap rántotta le a leplet hétfőn, összesítve a közelmúlt adatait. Rutte – aki jelenleg több mint fél éve ügyvivő minőségében vezeti a hágai koalíciót – saját rekordját döntötte meg: a harmadik vezetői ciklusa alatt, 2017 óta összesen harminchatszor (!) kezdeményeztek ellene bizalmi szavazást a parlament alsóházában. Ez tíz alkalommal több, mint a 2012 és 2017 közötti Rutte-mérleg.
A Telegraaf cikkének címében egyenesen a szánalmas jelzőt használja a jelenségre.
A lapban megszólaló politológus egyébként próbálta menteni a menthetőt: mint Bert van der Braak fogalmazott, a holland parlament immár előszeretettel nyúl a legkeményebb szankciókhoz a kormánnyal szemben, ami nem tesz jót a Ház hírnevének.
A holland lap azt is összeszámolta, hogy a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalási indítványok száma is az egekben van 2017 óta, ilyenből eddig összesen tizenöt volt a harmadik Rutte-kormány alatt. Ezeknek elméletileg jogilag nincs következménye a mindenkori hatalomra nézve, ám az veheti őket a törvényhozás utasításának is. Ez történt például Sigrid Kaag külügyminiszterrel, aki szeptemberben egy ilyen, az afgán káosz nyomán kritikus parlamenti határozat miatt mondott le. Mark Rutte csak szeptemberben két miniszterét vesztette el a törvényhozás elégedetlensége miatt.
A Magyar Nemzet hasábjain is írtunk róla, hogy a közelmúltban valóban számos botrány rázta meg Hollandiát. Mark Rutte és kormánya januárban a családtámogatási botrány következtében kényszerült lemondásra. Kiderült ugyanis, hogy a kormány közreműködésével 2013 és 2019 között huszonhatezer holland szülőtől vonták meg tévesen a gyermekgondozási támogatást, sokukat ellehetetlenítve anyagilag. A márciusi parlamenti választásokat követően pedig amiatt volt bizalmi szavazás Rutte ellen, mert egy kiszivárgott feljegyzés szerint a liberális kormányfő egy vele szemben kritikus kereszténydemokrata politikus elmozdításán munkálkodott. A miniszterelnök ezt a voksolást „túlélte”.
Idén március közepe óta azonban csak ügyvivő minőségben tudja ellátni a feladatait, mert a választásokon győztes balliberális pártok nem tudnak megegyezni a kormánykoalíció pontos összetételéről. Október elsején bejelentették, hogy nagy valószínűséggel az eddigi pártok alkotják majd a következő hágai kormányt is, azonban a holland király általi, hivatalos zöld jelzésig még kormányprogramot kell összeállítaniuk. Az Ipsos kutató nemrégen kiadott kutatása szerint a hollandok politikai vezetésbe vetett bizalma jócskán csökkent az elmúlt évben, ennek oka pedig az, hogy az országban immár több mint fél éve nem sikerül kormányt alakítani.
