időjárás 17°C Ivó, Milán 2022. május 19.
logo

A norvég tömeggyilkosnak is jár második esély?

László Dávid
2022.01.21. 18:11
A norvég tömeggyilkosnak is jár második esély?

Véget ért a héten Anders Behring Breivik norvég szélsőjobboldali terrorista meghallgatása szabadlábra helyezésének ügyében, ítélet majd csak január végén várható. Az ügyészség világos és egyértelmű véleménye szerint a 2011-ben 77 emberrel végző tömeggyilkos még mindig veszélyes, ezért kegyelmi kérvényét el kell utasítani. A bíróság döntése aligha kérdéses, ugyanakkor arról is fellángolt a vita, hogy egyáltalán

bölcs dolog-e feltépni a sebeket, és megjelenési lehetőséget biztosítani a megbánás legkisebb jelét sem mutató merénylőnek?

A szabadlábra helyezés képtelennek tűnő ötlete egy jogi kiskapu miatt merült fel. Anders Breivik a Norvégiában kiszabható legsúlyosabb büntetést, 21 év szabadságvesztést kapta – amely később meghosszabbítható – ám a norvég jog értelmében tíz év letöltése után kétévente kérvényezheti ügye újravizsgálását. 

Ha kegyelemre kevés is az esélye, ez azt jelenti, hogy folyamatosan szerepelhet.

Anders Breivik komolyan készült a meghallgatására. Fotó: Ole Berg-Rusten

Hogy egy tömeggyilkosnak is joga van-e erre, az a politikát is megosztja. Per-Willy Amundsen egykori igazságügyi-miniszter máris bejelentette, hogy törvénymódosítást készítenek elő, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetében eltörölné a kegyelem lehetőségét.

Ellenkező esetben minden évben eljátszanánk ugyanezt a cirkuszt

– érvelt a jobbközép Haladás Párt politikusa. Kezdeményezésüket osztják a konzervatívok is, a baloldal egy része viszont elutasító, mondván minden ember megérdemli a második esélyt, és a norvég büntetésvégrehajtási-rendszer alapja a rehabilitáció.

Abszurd és szánalmas, de a norvég jog alapján őt is úgy kell kezelni, mint bármelyik másik rabot

– mutatott rá Lisbeth Kristine Royneland, aki Utoya nevű lányát veszítette el a vérontásban. Az érintett családokat és túlélőket támogató csoportot vezető nő mégsem változtatna a jogszabályon, mert szerinte egy Breivikre szabott törvény ismét csak rá irányítaná a figyelmet. Márpedig sokan úgy vélik, hogy a terrorista valójában semmi mást nem akar, csak felhajtást.

Erre utal az is, hogy tíz év börtön után sem mutat semmi megbánást, és a meghallgatását is arra használta fel, hogy nézeteit terjessze. Ugyan állítása szerint az „erőszaktól már elhatárolódik”, de ismét sűrű náci karlendítéseket végzett, a fehér felsőbbrendűséggel kapcsolatos kijelentéseket tett, és meggyőződése, hogy háborús fogolyként kellene kezelni. 

Kiderült az is, hogy 2019-ben ötszáz norvég ügyvédnek küldött ki megkeresést, hogy új védőt találjon magának, aki PR-ügynöke is lenne egyben, és képviseli a média előtt.

Abból, hogy még mindig Rystein Storrvik az ügyvédje – aki erre nem volt hajlandó – úgy tűnik, senki nem vállalta a munkát.

Anders Breivik idén 43 éves, de a meghallgatását végző pszichológus szerint épelméjű, és aligha a börtönben fog meghalni. A terrorista is abban bízik, hogy valamikor 2032 és 2070 között szabadulhat.

Randi Rosenqvist pszichológus szerint a terroristát előbb-utóbb szabadon engedik. Fotó: Ole Berg-Rusten

Egyelőre még abban is reménykedhet, hogy sikerül kicsikarnia börtönkörülményeinek javítást. Mint a média sokszor megírta, az elítélt saját, háromcellás, játékkonzollal, DVD-lejátszóval, edzőgépekkel felszerelt blokkban raboskodik. Csakhogy tíz éve a börtönőrein kívül lényegében senki mással nem érintkezhetett személyesen, igaz, részben saját biztonsága miatt.

Borítókép: Anders Breivik arra használta fel a meghallgatást, hogy szélsőséges nézeteit terjessze (Fotó: MTI/EPA/NTB/ Ole Berg-Rusten)